Válság: Sokszor megtévesztő volt a politika és a média

2009. április 28. 18:30 VG Online
Egy tanulmány szerint a pénzügyi világválság kommunikációja Magyarországon első megjelenésétől fogva azonnal a politikai csatározások retorikai terepévé és eszközévé vált.

Mik ezek?

X
A sorban látható gombokkal a webes közösségi hálózatokon - Facebook - fejezheted ki egy kattintással tetszésedet vagy
oszthatod meg a cikkel kapcsolatos véleményedet ismerőseiddel.

"Tetszik" / "Like" gomb. Ezzel a gombbal a Facebookon fejezheted ki tetszésedet a cikkel kapcsolatban - üzenőfaladon
egyszerűen csak annyi jelenik meg, hogy kedveled ezt a cikket. Ha most éppen be vagy jelentkezve a Facebookra, akkor azt is
látod, hogy ismerőseid közül valakinek tetszett-e már ez az írás. Ha nem vagy bejelentkezve, a gomb megnyomása után ezt
egyszerűen megteheted. (Ez a gomb tényleg csak egy szimpla tetszésnyilvánítás - ha a cikkel kapcsolatban egyből véleményt is
megosztanál, akkor használd a cikk alatti szürke hátterű sorban található "Facebook" feliratot.)

A felugró ablakban beírhatod véleményedet is, és ha épp nem vagy bejelentkezve, egyben azt is megteheted.

Mit és hogyan közvetített a média? Mit és hogyan közvetített a média?
A hivatalos kommunikáció október 10-ig tagadta vagy bagatellizálta a pénzügyi világválság veszélyeit, majd egy száznyolcvan fokos fordulattal látványos válságkommunikációs offenzívába kezdett. A politikai érdekek és szándékok rendre felülírták a válsághelyzet korrekt bemutatásának szempontjait. Sok szakmai véleményformáló és médium is jelentős késéssel ismerte fel a Magyarországra leselkedő veszélyeket és nem fordított kellő figyelmet a válság várható hétköznapi hatásainak ismertetésére, a lakosság felkészítésére.

Komoly aggályokat vet fel, hogy a polgárok olykor megtévesztő tájékoztatást kaptak az országban kialakult helyzetről, ami gátolhatta őket abban, hogy kellő időben, önálló és felelős döntéseket hozzanak saját egzisztenciális ügyeikben. A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Kommunikációs Elemzések Központjának a napokban megjelent, több mint 200 oldalas tanulmánya többek közt azt vizsgálta, mikor és milyen képet, percepciókat közvetítettek a közszereplők és a médiumok a pénzügyi világválságról a lakosságnak.

A tanulmány szerint a Fidesz már jóval a pénzügyi világválság Magyarországra történő „berobbanása” előtt is aktívan próbálta bevinni a válság témakörét a hazai közvéleménybe. Ám augusztusban és szeptemberben többnyire még az ellenzéki párt sem a közelgő pénzügyi világválságról beszélt, hanem egy olyan szociális és gazdasági krízisről, amelynek előidézéséért Gyurcsány Ferenc elhibázott gazdaságpolitikája a felelős. A Fidesz a pénzügyi világválság magyarországi megjelenése után is konzekvensen azt kommunikálta, hogy a nemzetközi krízis nem okozója, hanem csupán leleplezője volt Magyarország államcsőd közeli helyzetének. Bár a válság okainak és az azért viselt politikai felelősségnek a megítélésében komoly eltérések mutatkoztak a pártok álláspontjai között, a pénzügyi világválság és a specifikusan magyar, belpolitikai, szociális és gazdasági válság szeptember végétől szorosan összekapcsolódott az SZDSZ és az MDF kommunikációjában is. Ugyan sok hazai véleményformáló és sajtóorgánum jelentős késéssel ismerte fel a Magyarországra leselkedő veszélyeket, a BKF tanulmánya szerint augusztusban és szeptemberben már több szakértő és médium figyelmeztetett a pénzügyi világválság közeledtére.

A válság tehát nem érhette teljesen váratlanul a döntéshozókat, legalábbis nem úgy, ahogy az egy, általuk előszeretettel emlegetett természeti katasztrófa esetén történik. A kormány egészen október 10-ig mégis többnyire hallgatott a válságról, ehelyett arról beszélt, hogy két év sikeres kormányzásának köszönhetően az ország „túl van a nehezén”, 2009-re gyorsul a gazdasági növekedés és erősödik a jólét. A válságkezelők felelősségét súlyosbítja, hogy október 10-ig nem egyszerűen ignorálták a közelgő pénzügyi világválság veszélyeit, hanem olyan nyilatkozatokat is tettek, amelyek gátolhatták a lakosság tisztánlátását.

A tanulmány emlékeztet rá, hogy Gyurcsány Ferenc csak szeptember 26-án foglalkozott először érdemben a pénzügyi világválsággal, amikor kijelentette, hogy annak összes következménye a teljes magyar pénzügyi rendszerben nem haladhatja meg az egy-kétszer tízmilliárd forintot. Mint később kiderült, megalapozatlan „kincstári optimizmus” fűtötte át több felelős állami tisztviselő és szakértő megszólalásait is, akik az európai konjunktúra romlása ellenére 2008 második felére nagyon gyors, 3-4 százalékos, 2009-re pedig 3 százalék körüli GDP növekedést prognosztizáltak, bagatellizálták a pénzügyi világválság magyarországi hatásait, jelentős késéssel reagáltak az egyre gyorsabban romló hazai helyzetre, vagy a válság gyors, egy-két hónapban mérhető lefolyását jövendölték. Eközben sok bank még október elején is egyre-másra reklámozta kedvezőbbnél kedvezőbb hitelfelvételi konstrukcióit. Komoly aggályokat vet fel, hogy mindezek alapján a polgárokban a biztonság hamis illúziója alakulhatott ki, és emiatt sokan akár elhibázott pénzügyi, befektetési döntéseket is hozhattak (pl. hitelfelvétel, jelzálog, ingatlan adásvétel, pénz- és tőkepiaci tranzakció stb.)

A BKF elemzése szerint a válság kommunikációjának hazai ellentmondásosságát, fáziskésését az is magyarázhatja, hogy a pénzügyi világválság egy politikai kommunikációs hadjárat kellős közepébe robbant bele. Ebben a folyamatban az egyik politikai tábor arra koncentrálta kommunikációját, hogy a mélyülő válság miatt az ezért felelős kormánynak azonnal le kell mondania, a másik pedig épp ellenkezőleg, hogy az ország sikeresen túljutott a nehezén, és ígéretes jövő küszöbén áll. A kormány kommunikációja az utolsó pillanatig kínosan került minden olyan témát, amely a Fidesz „válságretorikáját” bármilyen módon legitimálhatta volna, később pedig fő erőit arra összpontosította, hogy a kabinet válságkezelésének sikerességét demonstrálja, és a Fideszt egy destruktív politikai erő pozíciójába szorítsa bele, - állapítja meg a BKF tanulmánya. A téma szinte azonnali „átpolitizálása”, a megszámlálhatatlanul és követhetetlenül sok válságkezelő program, javaslat és bejelentés, a kormányzati tájékoztatásban eluralkodó paternalizmus, a főként makrogazdasági és pénzügytechnikai szakkifejezések tömkelege, az egyik helyről a másikra röpködő százmilliárdok, az „optimista” és „pesszimista” megszólalásokban tapasztalható markáns eltérések, sőt, az egyes közszereplők más-más időpontban elhangzott nyilatkozatain belül is érzékelhető ellentmondások, a média érdeklődésének hektikussága, továbbá az időbeli elcsúszás a kommunikáció és több fontos reálfolyamat között nem segítette elő, hogy a lakosság kellő időben világos, közérthető és pontos képet kapjon a fejleményekről és a válságnak a hétköznapi emberek életére gyakorolt hatásairól, következményeiről. Ez a kutatás rendkívül fontos, hiszen a válsággal kapcsolatos percepcióinkat többnyire a társadalmi kommunikáció rendszere alakítja.

A vizsgált időszak óriási hatást gyakorolt a társadalom egészére, többek közt Gyurcsány Ferenc és kormányának sorsára, és hűen tükrözte a hazai társadalmi kommunikáció szinte minden problémáját. Egyben rámutatott a szavak és a nyilatkozók óriási felelősségére is, a kommunikációs szakértelem és etika óriási társadalmi jelentőségére, és a tanulságokat közvetlenül átvisszük a kommunikáció oktatásába is - fogalmazott Dr. Vass László a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola rektora.

Ajánlott cikkek

A cikk küldése e-mailben

X
Cikk címe:
Válság: Sokszor megtévesztő volt a politika és a média

Biztonsági kód
A fenti képen látható ellenőrzőkód:

*-al jelzett mezők kitöltése kötelező!

Cikk megosztása a közösségi portálokon

X
Ország, világ, gazdaság

Két emeleten és kilenc asztalon át gurult a világ legdurvább biliárdlökése

Két emeleten és kilenc asztalon át gurult a világ legdurvább biliárdlökése

És végül mégis csak egy lyukat sikerül vele megtalálni.

Molylepkét neveztek el Donald Trumpról

Az újonnan felfedezett rovarfaj ezt annak köszönheti, hogy egyedeinek fején pont olyan sárga hajképződmény van, mint a megválasztott amerikai elnökén.

Király-kupa: hullámvölgyben a Real, nyert a Celta Madridban

Király-kupa: hullámvölgyben a Real, nyert a Celta Madridban

Aspas góljára még felelt Marcelo, de rögvest jött az újabb vigói gól. 3 meccs óta nyeretlenek a királyiak.

„Nem vagyok magyar, de papíron az lehetek” – a légiósszabály útvesztőjében

Fél éven belül is többször változott a szabály – most akkor ki számít hazai játékosnak?

Íme, José Mourinho, a manchesteri Bálint gazda

TÉLI TRANSZFERSOROZAT. Kezdődik a keretgondozás, Schneiderlin után Depay, Young, Rashford és Martial is távozhat Manchesterből.

Férfi kézi-vb: Nagy szükségem volt erre a pozitív lökésre – Császár

Férfi kézi-vb: Nagy szükségem volt erre a pozitív lökésre – Császár

Zubai: Felszabadult játékkal nyertünk, ez már ráfért a csapatra • Sabaté elégedett volt a védekezéssel.

Könnyed győzelem Szaúd-Arábia ellen

Egy pillanatig sem forgott veszélyben a győzelmünk. Tizenhárom gól lett közte.

Fejedelmi londoni luxus – itt él az Arsenal-sztár – képek

Két napi hideg élelmet kellene vinnünk, ha a medencétől a tetőtérbe indulnánk el.

Megyei Piactér