Új pártok a porondon

A múlt héten két új párt is alakult, ám sem a „MIÉP– Jobbik Harmadik Út”, sem az „Élőlánc Magyarországért” nem nevezhető a hagyományos értelemben igazi pártnak. Sikerüket pedig épp ez veszélyeztetheti, legalábbis hosszú távon bizonyosan.

A Harmadik Út ismert szereplőkből, a puszta racionalitás talaján jött létre, és az alapítók között feszülő éles ellentétek eleve bizonytalanná teszik az érdekből köttetett szövetség tartósságát. A közös cél, az öt százalék elérése tartja össze az új formációt, ezért választási párt a Harmadik Út. Az Élőlánc esetében szintén felmerülnek kérdések és kételyek a párttá alakulás kapcsán, anélkül, hogy a zöldpártnak mint politikai képződménynek a létjogosultságát kérdőjeleznénk meg. Hiszen a zöldek épp azért jelentek meg a politikai színtéren, mert nem történt meg bizonyos problémák eredményes integrálása a politikai rendszerbe. A zöldpártalapítást tehát elvileg az akadályozhatja, ha más politikai pártok is beépítik programjukba az ökológiai gondolatot. Nálunk ez nem történt meg, így akár helye is lehet egy ökopártnak a politikai palettán. A kérdés inkább az, hogy pártot alkotva követik-e a politikai rendszer sajátosságait, megfelelnek-e az elvárásoknak.

A probléma alapja, hogy a zöldek társadalmi mozgalomként jelentek meg a politikában, és pártként is megtartották a mozgalmi jegyeket. Lányi András, az Éllánc alapítója szerint, pártja decentralizáltabban kíván működni, kollektív vezetéssel, pártelnök helyett többtagú elnökség irányítja majd a szervezetet. A párt helyi civil szervezetek tagjaiból alakul, akik többnyire műkedvelő politikusok. Javaslataik közül Lányi kiemelte a képviseleti rendszer reformját, illetve az önkormányzatok önállóságának helyreállítását. Jól kivehetők tehát az alternatív mozgalmak ismérvei, mint a centralizáció és a hierarchia elutasítása, az önigazgatás, valamint a közvetlen demokrácia fontossága vagy a laikus elem. Azaz szervezetileg és sok más tekintetben sem kívánják követni a politikai pártokat, ezért antipárt az Élőlánc.

A két új politikai alakulat kapcsán a leglényegesebb kérdés, lehet-e esélyük a parlamentbe jutásra, amikor a kétpártrendszer logikája ez ellen hat. A választások közelsége pedig tovább szűkíti a Harmadik Út és az Élőlánc lehetőségeit. A két szervezet jövője azon múlik, keletkeznek-e olyan vitatémák, amelyek lehetővé teszik, hogy további sajátos arculatot alakítsanak ki. Az Élőlánc túlélési esélyei növekednének, ha a párt képes lenne a politikai identitás és a törzsszavazók elnyerésére. A Harmadik Út életképes lehet, ha összetartja a MIÉP és a Jobbik támogatóit, feltéve, hogy a Fidesz nem kívánja megszólítani őket.