Hírek

2006.01.23. 07:00

Fehér foltok a választási térképen

Aki a kerületeket nyeri, az nyeri a választást – két nagy párt esetén így szól a politikai csodaformula. Ha nem lesz nagy a különbség, akkor a döntés a „billegő” kerületekre marad. 41 ilyen van.

Madarász Tímea, Kozma Ferenc, Újvári Miklós, Vég Márton

Vigyázat! Idén nem a második forduló dönt! Aki szavazni akar kedvenc pártjára az országgyűlési választásokon, jobban teszi, ha már az első fordulóban, április 9-én elmegy szavazni, mert könnyen előfordulhat, hogy a második fordulót az ország felében már nem tartják meg. Hogy hogyan? Egyes számítások szerint az egyéni kerületek akár felében már az első fordulóban abszolút többséget szerezhet valamelyik jelölt, így április 23-án ki sem nyitnak a választási helyiségek.

[caption id="" align="alignleft" width="280"] A térképhez kattintson ide!
[/caption]A Vision Consulting vezetői, Török Gábor és Lakner Zoltán politológusok nemrégiben megrajzolták azt a választási térképet, amelyen leolvasható, valójában hol dőlhet el a választás. Abból indultak ki, hogy a két nagy párt közel hasonló országos eredménye esetén a megyei és az országos listákon kevés előnyre tehet szert a győztes, így a kerületi eredmények – a választójogi törvény sajátosságai miatt – mindent felülírhatnak. Szerintük 41 olyan egyéni választókerület van, ahol bizonytalan a választások kimenetele. „Nem közvélemény-kutatások alapján dolgoztunk, hanem a korábbi választási eredményeket vettük figyelembe” – mondja Török Gábor. A módszer hasonlított ahhoz, ahogy a focimeccsek előtt latolgatják az esélyeket, és kimutatják, hogy mi volna a papírforma. Azt azonban nem tudták beszámítani, ha a pártok valahol jelöltet cseréltek.

A kutatók ennek alapján több következtetésre is jutottak. Az egyik, hogy erősödni fog az a tendencia, hogy nő az első fordulós győztesek száma. 1990-ben öten, négy év múlva ketten, 1998-ban mindössze egyvalaki nyert az első fordulóban. 2002-ben azonban a két nagy párt kiemelkedésével már 45-en vették elsőre az akadályt. Idén az sem lenne meglepő, ha 80 felett lenne azon választókerületek száma, ahol nem lenne második forduló. „Én arra is fogadni merek, hogy ez a szám eléri a százat” – mondja Karácsony Gergely, a Medián közvélemény-kutató intézet kutatási igazgatója. Ő annyival tud többet, hogy pártok megrendelésére cége több választókerületben végzett közvélemény-kutatást. Ezek az adatok nem nyilvánosak, de a pártoknál sok ilyen kutatási eredmény van. Ha nincs is átfogó képük az országról, a pártok nagyágyúi pontosan tudják, hol érdemes ráerősíteniük. Orbán Viktor például legutóbb nem véletlenül látogatott Dombóvárra, ahol billegő kerületnek tekinthető a város.

Karácsony Gergely annyit árul el az adatokból, hogy azok kísértetiesen emlékeztetnek a 2002-es választások végeredményére. Így véleménye szerint egyszerűbb és célravezetőbb dolog csak a legutóbbi választásokból kiindulni, és figyelmen kívül hagyni a korábbi voksolásokat. A pártrendszer ugyanis 2002-ra alakult ki és tisztult le mostani formájára. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a Fidesz 1998–2002 között identitáskormányzást folytatott, azaz a választók érzelmi azonosulását igyekezett elérni, sok sikerrel. Emiatt a választók mára sokkal kevésbé társadalmi helyzetük, mint inkább érzelmeik szerint voksolnak. A Fidesz érte el azt is, hogy megerősítette bázisát a kistelepüléseken. Ez azonban a két, lapunknak nyilatkozó kutató egybehangzó véleménye szerint éles törésvonalat képezett a kistelepülések és a nagyvárosok között. Ma a nagyvárosok és Budapest egyértelműen az MSZP bázisa, míg a Fidesz a kistelepüléseken erősebb.

Arra egyik kutató sem vállalkozik, hogy megmagyarázza, mi okozza az országban látható regionális eltéréseket. Hogyan lehetséges, hogy Szolnok megye az MSZP bázisának számít, míg a hasonló fejlettségű és hasonló településszerkezetű, szomszédos Hajdú-Bihar a Fidesz fellegvára. Ebben a történelmi múltnak éppúgy szerepe lehet, mint a pártok helyi munkájának, vagy a politikusi személyiségeknek, és nem utolsósorban a gazdasági fejlettségnek. Általános szabály azonban nincs.

Ahogyan arra sincs, hogy egy-egy választókerületben mekkora az induló politikus személyiségének szerepe, és mennyiben csak pártszíne számít. 1994-ben az a mondás járta, hogy MSZP-színekben egy háromajtós szekrény is nyert volna, mára azonban árnyaltabb a kép. Sok kerületben a jelölt sokkal több voksot kap, mint pártja. Török Gábor szerint érdemes lesz figyelni például Csapody Miklósra, aki eddig minden választáson nyert budapesti kerületében, idén azonban Fidesz–KDNP-s ellenféllel is meg kell küzdenie. Hasonló a helyzet Szigetszentmiklóson Kuncze Gáborral, aki eddig mindig nyert, de a nagy pártok mostani összecsapása megnehezíti helyzetét. Ha a régi képviselők nyernek, az a személyiség erejét mutatja, ha nem, kimondható, hogy többet nyom a latban a pártállás.

Zuglóban bárki győzhet

Az áprilisi választások igazi csemegéjének ígérkezik Baráth Etele, Rátonyi Gábor és Magyar Bálint zuglói összecsapása Budapesten. Az MSZP színeiben induló Baráth Etele EU-ügyekért felelős tárca nélküli miniszter negyedszer indul harcba a XIV. kerületi mandátumért. 2002-ben a szavazatok 57,7 százalékával diadalmaskodott Őry Csabával szemben a második fordulóban. Legfőbb kihívója a kerület fideszes polgármestere, Rátonyi Gábor lesz. Kettejük viaskodásába jó eséllyel szól bele Magyar Bálint oktatási miniszter, aki ötödször indul a kerületben, de csak 1990-ben tudott az élen végezni.

Baranyában két szék billeg

Baranyában az igazi kérdőjelek a pécsi 1. számú választókerületben és Szigetváron rajzolhatók. Pécsett ismét ringbe száll az egyébként igen népszerű, egykori fideszes polgármester dr. Páva Zsolt, így a felsőbb politikában új fiúnak számító szocialista Bókay Endre kapaszkodhat: Baranyában a kampánypénzből rá fog az MSZP a legtöbbet költeni. Szigetváron is nagy harc várható. Bár az egykor MDF-es Pichler Imre jól vette a négy évvel ezelőtti akadályt, kihívójában, az MSZP-s Paizs Józsefben kemény ellenfélre akad. Paizs a város jelenlegi polgármestere, ex-bankfiókvezető, és együtt dolgozott egykor a Mecsekalján a KISZ-ben Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel.

Komárom: szomszéd várak csatája

Komárom-Esztergom megye 5. számú választókerületének volt már SZDSZ-es, MSZP-s és fideszes képviselője is, jelenleg megint egy baloldali, Tittmann János a képviselő. 1994 óta ő Dorog polgármestere. Idén azonban kénytelen megbirkózni a szomszéd vár, Esztergom első emberével, a fideszes Meggyes Tamással. Az MDF-es dr. Jónás László és a liberális Varga Győző alig szólhat bele a végeredménybe.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!