Nyolcforintos csata

Heves vita alakult ki a borászok és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) között. A két fél abban nem ért egyet, ki kezelje a bormarketingre szánt pénzt. Az összeg nem kevés: mintegy másfél milliárd forint befizetését várják a szakemberek.

Az eddigi, literenként 8 forintos jövedéki adót januártól forgalomba hozatali járulék váltotta fel. Az összeg nem változott, de a összeg 60 százalékban marketingre, 40 százalékban pedig ellenőrzésre fordítandó. Az FVM a tulajdonában álló Agrármarketing Centrum Kht.-hez (AMC) helyezné az így befolyó pénzeket. A borászok azonban azt szeretnék, hogy ezt a Magyar Bormarketing Kht. kezelje, amelyet tavaly, az FVM bíztatására, éppen erre a célra hoztak létre. A társaságban szinte a szakma egésze, több mint tíz szakmai szervezet és szövetség képviselteti magát.

„Ez a pénz a borászoké, nekik kell dönteniük arról, hogy mire fordítsák azt” – szögezte le Heimann Zoltán, a Pannon Bormíves Céh ügyvezető társelnöke, a Magyar Bormarketing Kht. egyik szervezője. A céh véleménye szerint az AMC már bebizonyította, hogy nem képes ellátni a borral kapcsolatos marketingfeladatokat. Szerintük az agrárminiszter, Gráf József támogatja azt az elképzelést, hogy a Magyar Bormarketing Kht. kezelje ezt a pénzt, de úgy tűnik, hogy tárcája apparátusa ezt szeretné megakadályozni.

A borászok elsősorban a belső piacon megjelenő termékeiket szeretnék ebből a pénzből támogatni, illetve a borhamisítás elleni küzdelemre költenék. A marketingre szánt 900 millió forint 70 százalékát fordítanák a belföldi, míg 30 százalékát az export népszerűsítésére.

Heimann Zoltán kiemelte, nagy projektekre kellene fordítani ezt az összeget. Véleménye szerint az a fontos, hogy az összeg ne aprózódjon el. Pók Tamás egri borász szerint az elsőrendű cél, hogy a külföldi fogyasztóknak ne legyen előítélete a magyar borral szemben. Elsősorban tehát a hazai bor nemzetközi imázsát kell javítani.

A borászok attól is tartanak, hogy ha nem ők kezelnék az 1,5 milliárd forintot, akkor az ellenőrzésre szánt pénzt nem a már piacra került borok utólagos ellenőrzésére használnák, hanem az Országos Borminősítéső Intézet (OBI) működési költségeit fedezné. Azt szeretnék, ha az országszerte működő laborokat versenyeztetnék és a visszaellenőrzést a győztes cég végezné. Ez természetesen az OBI is lehetne, vagyis az intézet nem a forgalomba hozatal előtti ellenőrzést végezné, ahogy eddig.

Az AMC alapfeladata, hogy a magyar agrártermékeket népszerűsítse. Ezért Kovács Barnabás, a kht. ügyvezetője szerint hiba lenne erről leválasztani a bor marketingjét. Minél több terméket képviselnek, annál kedvezőbb eredményt tudnak elérni egy-egy tárgyaláson. Szerinte azért is előnyös, ha az AMC kezelné a pénzt, mert az egy független szervezet.

Kifogást emelhet az EU vagy sem?

A földművelésügyi tárca egyes jogi szakértői szerint az Európai Unió nem járulna hozzá, hogy az másfél milliárd forintos pénzalapot civil szervezet kezelje. Azt pedig a Világgazdaság kérdésére válaszolva kivitelezhetetlennek tartják, hogy Magyarország most a Magyar Bormarketing Kht. elismerését kezdeményezze az EU-nál. Ugyanakkor Jásdi István, a Magyar Független Szőlő- és Bortermelők Országos Szövetségének elnöke állítja: az EU nem emelne kifogást, mivel civil befizetésről van szó, nem állami pénzről. Más kérdés, hogy jobb lett volna, ha nem folyik keresztül a költségvetésen az összeg.

Jásdi egyébként elképzelhetőnek tartja, hogy az AMC és a Magyar Bormarketing Kht. egymás mellett működjön a jövőben, mindkét szervezet foglalkozzon a bor népszerűsítésével. Úgy, hogy utóbbi kezelje a másfél milliárd forintot, az AMC pedig azt az összeget, amit idáig is erre fordított.

Jásdi egyébként elképzelhetőnek tartja, hogy az AMC és a Magyar Bormarketing Kht. egymás mellett működjön a jövőben, mindkét szervezet foglalkozzon a bor népszerűsítésével. Úgy, hogy utóbbi kezelje a másfél milliárd forintot, az AMC pedig azt az összeget, amit idáig is erre fordított. -->