Százmilliók a felelőtlenségre

„Évente több tíz, de akár 100 millió forintos kárt is okozhatnak a mentősöknek a téves riasztások és a vaklármák” – mondta a reggel.hu-nak Győrffy Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője. Évente mintegy 17 milliárd forintból gazdálkodhatnak a mentősök, s mintegy 600 ezer sürgősségi esetet kell ellátniuk. Így egy riasztás költsége közvetlenül mintegy 30-40 ezer forintra tehető. Győrffy Pál szerint az anyaginál jóval nagyobb kárt okoz, hogy vaklárma miatt egy másik esetkocsinak jóval messzebbről kell odaérkeznie egy valódi baleset helyszínére. Ráadásul a mentősök gyakran vannak kitéve életveszélynek, s előfordulhat, hogy egy tévesztés riasztás miatt karamboloznak.

„Budapesten naponta kétezerszer hívják a 104-es számot, de ezekből csak 300 helyre mennek ki” – mondta Győrffy. A 300-ból 10-15 eset nem indokolt, ezen kívül hetente van egy-két olyan hívás, bejelentés, amely nem létező esetekhez hívja ki a mentőket. Győrffy szerint vidéken sokkal jobban tisztelik a mentősöket, jóval kevesebb a vaklárma.

Gyakran hívják a 104-et olyanok is, akik egy orvosi információs központként kezelik a telefonszámot, s tanácsokat kérnek betegségeik kezelésére. Előfordul, hogy jóindulatból értesítik a mentősöket, hogy például valaki fekszik az út mellett, de helyszínre kiérkezve már senkit sem találnak ott. Igen gyakori, hogy rosszindulatúan meg nem történt esetekre hívják ki a mentőautót. Gyakran szórakoznak így a délután unatkozó iskolások. A mentősök nem mérlegelhetnek, nem tudják ellenőrizni a hívások hitelességét, mivel az ilyen hívások leggyakrabban telefonfülkéből érkeznek. Ugyanakkor az ritka, hogy valaki ellen konkrét feljelentést tudnak tenni.

Schőn Péter, a BRFK szóvivője szerdán a reggel.hu kérdésére azt mondta: az elmúlt fél évben hat ilyen fizetési felszólítást postáztak ki, s ha az érintettek nem fizetnek, polgári peres eljárásban próbálják meg behajtani a pénzt.A tűzoltóknak tavaly mintegy százmillió forintba kerültek a téves riasztások és a vaklármák. Dobson Tibor, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője a reggel.hu-nak elmondta, sokszor olyan esetekben riasztják őket, amikor valaki veszélyhelyzetet vél, de a helyszínen kiderül, hogy minden rendben. A vaklármák azonban valótlan eseteket takarnak, amikor valaki pusztán szórakozásból riasztja a tűzoltókat. Ebből tavaly 1757 történt, negyvennel több, mint egy évvel korábban. Tévesen 5665 esetben riasztották a tűzoltókat. Egy-egy kivonulásának költsége akár milliós nagyságrendet is elérheti. Az összeg függ a szerkocsik számától és a személyzettől. Egy fővárosi hídmászó lehozásának – három-négy tűzoltóautó, a rendőrség intézkedése a híd lezárására, a rohammentő és a pszichológus – a költsége elérheti az egymillió forintot.

Téves riasztások még a Magyar Honvédség 24 órás szolgálatot ellátó központi ügyeletéhez is érkeznek. Értesítik őket terrortámadásokról, alvó ügynökök aktivizálásáról is.

„Évente néhány tucat bombariadóhoz kell kivonulniuk a hatóságoknak, egy kivonulás összege százezres nagyságrendű is lehet” – mondta el a reggel.hu-nak Garamvölgyi László. Az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs igazgatója szerint az utóbbi időben azonban már igen jó hatékonysággal kapják el a vaklármák okozóit. A tettesek három évig terjedő szabadságvesztésre is ítélhetik közveszély okozás miatt. A rendőrség sem mérlegelhet, minden egyes esethez ki kell vonulniuk. A bombariadókon kívül igen ritkán riasztják tréfából a rendőrséget. A hatóság félrevezetése miatt ugyanis eljárás indulhat, s ennek még mindig van visszatartó ereje.

Schőn Péter, a BRFK szóvivője szerdán a reggel.hu kérdésére azt mondta: az elmúlt fél évben hat ilyen fizetési felszólítást postáztak ki, s ha az érintettek nem fizetnek, polgári peres eljárásban próbálják meg behajtani a pénzt. -->