Magánzsaruk cégek zsoldjában

Egy férfi, miután összetörte Mercedesét, külföldre vitte javíttatni az autót, majd benyújtotta a biztosítónak a 12 millió forintról szóló számlát. Az intézet sokallta az összeget, ám mivel a jármű tulajdonosa számlát és szakvéleményt is mellékelt, hivatalosan nem emelhettek kifogást. Megbíztak viszont egy magánnyomozót, akinek azonnal szöget ütött a fejében, hogy vajon miért kellett a kocsit külföldön javíttatni. A férfi elballagott ahhoz a céghez, amely a papírok szerint az autót Düsseldorfba szállította, ahol elmondták neki, hogy néhány hónappal korábban pont azért rúgták ki egyik munkatársukat, mert ellopott néhány példányt a szállítást igazoló nyomtatványokból. A magánhekus ezután egy düsseldorfi kollégájával vette fel a kapcsolatot, s két nap alatt kiderült, hogy a számlán szereplő cím alatt semmilyen szerviz nem működik. A biztosító megtagadta a kifizetést, a magánnyomozó megkapta a kár 10 százalékát.

Ez csupán egy eset azok közül, amelyekhez hasonlókkal az ország csaknem ezer magánnyomója nap mint nap találkozik – állítja Margitai Domokos magándetektív, aki szerint megbízásaik zömét cégektől kapják. „Többnyire a vállalkozások üzleti partnereit kell feltérképeznünk, a konkurenseket figyeljük, olykor bankok is hozzánk fordulnak, hogy készítsünk a hitelkérőről háttértanulmányt.”

A magánnyomozóknak semmivel sincs több jogosítványuk, mint bárki másnak. Mégis képesek olyasmit is kideríteni, amit a megbízóik nem, mivel többségük egykori rendőr, illetve kiugrott titkosszolgálati szakember. Sok évtizedes tapasztalattal a hátuk mögött azonnal tudják, hol találhatók azok az adatbázisok, amelyek ugyan nyilvánosak, ám az összefüggéseket már csak egy szakember látja át.

Olykor persze azért vannak izgalmak, csak nem olyan látványosak, mint a krimikben. Ilyen például az, ha be kell épülni egy vállalatba – állítja Bandula László, a Poliscope Detektíviroda egyik vezetője. „Egy világcég raktárából folyamatosan tűnt el az áru, s nem tudtak rájönni, hogyan. Egyik emberünk beállt munkatársnak. Több hónapba telt, amíg a többiek annyira megbíztak az új kollégában, hogy őt is bevegyék a buliba. Ekkor megírtuk a jelentésünket és átadtuk a cég vezetésének” – idézte fel az egyik esetet a szakember, aki szerint visszatérő megbízás a cégek részéről a lehallgatóberendezések felderítése is. „Általában azzal szoktak minket megkeresni, hogy túl sok információ szivárog ki – mondta Bandula László. – Ilyenkor azokat a helyiségeket vizsgáljuk át, ahol a döntések születnek. Az esetek többségében a vizsgálat igazolja a gyanút, vagyis megtaláljuk a poloskákat.”

Ugyanez „visszafelé” már nem működik, a hazai magánhekusok senkit sem hallgathatnak le, illetve figyelhetnek meg illegális módon vagy eszközökkel. Ha például a célszemély eltűnik egy kapualjban, oda már nem mennek utána. Ugyanakkor igyekeznek élni az összes olyan konspirációs lehetőséggel, amely legális. Bár nem szívesen beszélnek róla, az általuk használt eszközök arzenálja eléggé változatos. A mikrokamerán és poloskafelderítő berendezésen túl olyan tolluk is van, amellyel „többek között írni is lehet”...

Bandula László elmondta: náluk a diszkrécióba az is beletartozik, hogy olyan megbízást nem fogadnak el, ahol korábbi ügyfelük lenne a célszemély. „Ilyenkor elegánsan kitérünk a felkérés elől” – jelentette ki. Hasonló a helyzet, ha olyan ügybe botlanak, amelyben már nyomoz a rendőrség. Ám ez utóbbi belső szabályt nem minden magánhekus tartja be – bizonyíték erre az a tény, hogy egyre több ügyvéd veszi igénybe a szolgálataikat. „Ha az ügyésznek van rendőre, az ügyvédnek is lehet magánnyomozója” – jelentette ki dr. Magyar György, aki speciális helyzetben van, hiszen ügyvédként egyben a Magyar Detektívszövetség elnöki pozícióját is betölti. „Nemrég épp az ország egyik nagystílű vállalkozójának pénzügyi hátterét kellett felderíteni. Mivel még az illető felesége sem tudta, hogy a férjének mennyi pénze van, magánnyomozót bíztam meg, aki el is végezte a feladatot. Az úriember nagyon meglepődött, amikor tudomására hoztuk, mi mindent sikerült kinyomoznunk...”

A szövetség elnöke ellentmondásosnak tartja, hogy miközben a magánnyomozói tevékenységhez rendőrségi engedély szükséges, az e területen dolgozókat semmilyen többletjogosítvány nem illeti meg. „Már az eredmény lenne, ha a bűnügyi nyilvántartásokat megnyitnák a magánnyomozók előtt – mondta Magyar György. – Jelenleg a magándetektívek kénytelenek nem legális összeköttetéseikhez fordulni, amit én nem tartok szerencsésnek.”

Jól fizetett árulók

A hazai rendőrök és magánnyomozók viszonya nem felhőtlen. Akik állományban vannak, „árulónak” tartják a magánszférába átnyergelőket, s irigylik is őket a magasabb fizetésért. Hogy ez a pénz mennyivel több, azt nem tudni pontosan, mivel a magánhekusok bizalmasan kezelik tarifáikat is. A díjazás mindig a felmerülő költségektől, a feladat bonyolultságától függ, de befolyásolja a megbízó személye is, hiszen egy multitól többet is el lehet kérni.