Kevesen járnak étterembe

A megkérdezettek 12,6%-a válaszolta, hogy ezen a napon mindenképpen ellátogat valamelyik akcióban részt vevÕ étterembe, 32% azonban még így is túl magasnak tartja az árakat. A válaszadók több mint egy harmada soha nem szokott vendéglÕbe járni.

A BOR és gasztronómia évének jegyében megkezdÕdött a „Nagy ízutazás 2006” rendezvénysorozat. A kampány célja, hogy a lakosság a gasztronómián keresztül felfedezze Magyarország tájait, nevezetességeit. A Gfk. kutatási adataiból az derül ki, hogy az étterembe járók száma évek óta nem növekszik, a felnÕttek csupán öt százaléka jár rendszeresen, fele pedig még egyszer sem jutott el vendéglÕbe. A rendezvénysorozat keretében minden hónapban másmás helyszínen tartanak különbözÕ gasztronómiai rendezvényeket. A rendezvényhez csatlakozott 500 étteremben március 2-án a „Torkos csütörtökön” 50 százalék kedvezményt adtak.

A FIATALABB, 18–29 és 30–44 év közötti korosztályba tartozók között az átlagnál magasabb volt azok aránya, akiknek szándékában állt kihasználni a kedvezÕ lehetÕséget. A 18–29 évesek között a legalacsonyabb azok aránya (22%), akik soha nem járnak étterembe, a 30–44 és a 45–59 éveseknél ez az arány 30% feletti, a 60 évnél idÕsebbek között pedig 55%. A kérdésre adott válasz szoros összefüggést mutat a válaszadó iskolai végzettségével, melynek valószínÛleg az eltérÕ anyagi helyzetük az oka. Az alapfokú végzettségűek több mint fele a felmérés szerint soha nem jár étterembe, amíg ez az arány a középfokú végzettséggel rendelkezÕk körében 36, a felsÕfokú végzettségÛeknél pedig 24%. Az akcióban való részvételi szándék is erÕsen eltér a válaszadó végzettségétÕl függÕen, ez az alapfokú végzettségÛeknél 4, a középfokúval rendelkezÕknél 10, a felsÕfokú végzettségÛek körében pedig 30%.

A Budapesti Corvinus Egyetem Marketingkutatás és Fogyasztói Magatartás tanszéke és az AS-M Kiadói Kft. közvélemény-kutatást végez a napilapot vásárló, felnőtt magyar lakosság körében. A minta jól tükrözi a 18 év feletti napilapvásárlók véleményét, de nem reprezentálja a teljes felnőtt lakosságot.

Ha tegnap lettek volna a választások, ön melyik pártra szavazott volna?

Nem történt jelentÕs változás a két nagy párt támogatottsága tekintetében februárban az év elsÕ hónapjához képest. Az erÕviszonyok továbbra is kiegyenlítettek, a Fidesz 30,5, az MSZP 29%-os támogatottságot ért el az elmúlt hónapban. Az MDF szavazótábora az összes megkérdezett körében az elÕzÕ hónapok adataihoz hasonlóan 3% körüli, az SZDSZ pedig közel 5%-ot ért el. A kis pártok szavazótábora januárról-februárra egy százalékponttal, 5,6%-ra bÕvült. A bizonytalan választók aránya kis mértékben, mintegy 1,5 százalékponttal csökkent. A megkérdezettek 15,7%-a még nem tudja, kire szavazna egy most vasárnapi választás esetén, 11,3% pedig azt válaszolta kérdésünkre, hogy nem menne el szavazni.

Kiegyenlítettek az erőviszonyok a két nagy párt között

A biztos szavazó napilapvásárlók körében sincs jelentÕs eltérés a Fidesz és az MSZP szavazóinak arányát tekintve. Februárban a Fidesz 41,8%-os az MSZP pedig 39,7%-os szavazati arányt ért el. A Fidesz támogatottsága valamelyest csökkent, az MSZP-é pedig nem változott a januári méréshez képest, így a két párt közötti különbség a januári 3,4%-ról 2,1%-ra csökkent. Az SZDSZ 6,6, az MDF 4,1%-os támogatottságot ért el februárban, amely mindkét párt esetében kissé magasabb a januárban mért adatoknál. A parlamenten kívüli pártok biztos szavazóbázisa 1,3 százalékponttal bÕvült az elÕzÕ hónaphoz képest.

Januárban a napilapvásárlók 30,5%-a Gyurcsány Ferencre, 29,1%-a pedig Orbán Viktorra szavazott volna, amennyiben közvetlenül lehetne miniszterelnököt választani hazánkban. Az év elsÕ hónapjában a mérleg nyelve még a jelenlegi miniszterelnök javára mozdult el, februárban azonban kiegyenlítÕdtek az erÕviszonyok a két nagy párt miniszterelnök jelöltje között. Azok aránya, akik más személyt választanának 22%-ról 20%-ra csökkent januárról-februárra.