Nem lehet elég korán elkezdeni

Óvodás- és kisiskoláskorban lehet a legkönnyebben elsajátítani egy olyan bonyolult rendszer, mint az idegen nyelv alapjait – hangoztatják azok a pedagógusok, akik szerint négy-öt éves korban kell elkezdeni az angol- és némettanítást. Más tanárok szerint felesleges ezzel is terhelni a kicsiket.

[caption id="" align="alignleft" width="260"] Egy jó pedagógus irányítása alatt a kisiskolások gyorsan elsajátítják még a nehéz anyagokat is, később pedig könnyebben kezdenek új nyelvek tanulásába.
[/caption]Az Európai Bizottság legfrissebb, 2005-ös felmérése szerint a magyar felnőtt lakosság 71 százaléka egyáltalán nem beszél semmilyen nyelven sajátján kívül. Ezzel az eredménnyel az uniós polgárok közül mi szerénykedünk az utolsó helyen, ami a nyelvtudásunkat illeti. Az uniós átlagot sem közelítjük meg: a 25 tagország polgárainak fele beszél valamilyen idegen nyelvet. Rajtunk kívül csak a tagságra váró Törökországban ilyen rossz a helyzet. Pedig a mérce nem annyira magas, hiszen csak a társalgási szintű nyelvtudásra kérdeztek rá a biztosok.

A nyelvtudás szintjéről tehát nincsenek megbízható adatok, a tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy sokan vannak, akik a nyelvvizsga-bizonyítvány birtokában sem képesek jól kommunikálni angolul, németül vagy más nyelven. „A korán kezdett nyelvtanítás nem árt a gyerekeknek, már a bölcsődében is lehet német nyelven dalokat énekelni a kicsiknek. Szerintem a gyerekből a maximumot kell kihozni” – véli Klausz Tiborné, a két tannyelvű Romhányi György Általános Iskola igazgatónője. „Az Európai Unióban minden harmadik ember anyanyelve a német, Ausztria és Németország közelsége miatt is érdemes megtanulni ezt a nyelvet, hiszen a munkaerőpiacon is jobb lehetőségekhez juthat a pályakezdő fiatal. Magyarországon ráadásul történelmi hagyományai is vannak a német nyelvnek.”

Klausz Tiborné szerint túl kicsi országban élünk, ezért nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy nem tanulunk idegen nyelveket. Tapasztalatai egyébként sokkal pozitívabbak, mint ami a felmérésből kiderül, ahogy mondja, a magyar gyerekek nyelvtudásának szintjét össze sem lehet hasonlítani a német nebulókéval. „Akinek rosszabb a nyelvérzéke az átlagosnál, annál is komoly eredményt lehet elérni játékos módszerekkel, versikékkel, dalokkal és sok szorgalommal” – állítja az iskolaigazgató. A két tannyelvű iskolákban egyébként nem követelmény, hogy 6-7 évesen már írjanak és olvassanak a gyerekek idegen nyelven. A tanárok sokkal inkább a beszédre és a szövegértésre helyezik a hangsúlyt. Negyedik osztálytól, tehát a felsőbb tagozatokban már a szaktárgyakkal is lehet idegen nyelven ismerkedni, azonban a kikérdezés nem történhet németül vagy angolul. „A nyolcadikosoknak már az sem okoz problémát, hogy biológiaórán németül ismerkedjenek a hormonrendszerrel. Természetesen a szaktárgyak oktatását csak az ésszerűség keretein belül valósítjuk meg idegen nyelven. A vese réteges felépítését például értelmetlen lenne németül erőltetni” – teszi hozzá Klausz Tiborné.

Sok óvoda programjában szerepel a nyelvoktatás. Ez csak akkor eredményes, ha a nyelvet oktató pedagógus kiemelkedően jó kiejtéssel rendelkezik, és az oktatást csak játékos formában valósítja meg. Ekkor fő cél az idegen nyelv hangzásával való megbarátkozás, dalok, versikék, játékok és néhány egyszerűbb szó megtanulása. A nyelvtanulás szempontjából egyébként a legérzékenyebb kor a kilencedik-tizedik életév. Ekkor a gyerekek villámgyorsan, néhány hónap alatt utolérik azokat a társaikat, akik 3-4 éves koruktól tanulták az adott nyelvet. Egy ügyes pedagógus munkájával jelentős haladás érhető el igen rövid idő alatt.