Kék hullámokon suhantak tova

[caption id="" align="alignleft" width="320"] A fotó tanúsítja, a Duna Gőzhajózási Társaság „raktelepén” csúcsforgalom volt
[/caption]Az első még csak vontatott
Az első menetrendszerű gőzhajó a mai Eötvös tér helyén állt dokknál kötött ki. A Bernhard Antal által a Dráva menti Sellyén épített Carolinát 1817-ben bocsátották vízre. Az alig tizennégy méter hosszú és három méter széles hajócska maga nem tudott embereket szállítani, így az utasok az általa vontatott uszályra ültek.

A menetrendszerű folyami személyszállítás 1831-ben indult el. Az első kikötők a Lánchídtól délre eső Duna-soron álltak. A forgalom kezdetben alacsony volt. Az igazi fellendülés a szabadságharc bukása, majd az 1867-es kiegyezés után kezdődött.

A hazánkba települt hajózási társaságok ebben az időben egymás után nyitották meg helyi képviseleteiket, kikötőiket. A Duna hirtelen megtelt hajókkal, s mint az 1880-as évek végén készült kép is tanúsítja, olykor annyian voltak, hogy csak egymás mellé lehetett kikötni őket...

[caption id="" align="alignleft" width="320"] Ma már ritkásan állnak itt a hajók. A háttérben álló vízen járók többsége vendéglátóhely.
[/caption]Odalett a Duna régi dicsősége
Az eredetileg központinak tervezett, majd nemzetközivé alakult hajóállomás 1937-ben nyílt meg a Belgrád rakparton. A harmincas évek végén különösen sokan jöttek a kék folyam hátán Budapestre. Az út csodás, érintetlen tájakon vezetett keresztül, s az emberek sem rohantak annyira, mint manapság.

Ám a háború alaposan átrendezte e környezetet. A hajók többsége a Duna fenekére került, vagy a győztes fél foglalta le magának. A nehezen éledő vízi élet az ötvenes évek végén, a hatvanas évek elején kapott erőre. Egymás után jöttek létre az új járatok, és lassan a nemzetközi forgalom is megindult.

Az idősebbek még emlékeznek rá, a megújulás egyik legszembetűnőbb jele volt a szárnyashajó, amely a sokak által áhított Bécsbe fuvarozta a szerencséseket. Ám a rendszerváltás újra betett a dunai hajózásnak. Ma jórészt üresen tátonganak a mólók. Oda a régi dunai dicsőség...

„A mai Duna-korzó jobban tetszik nekem. Régen a sok gőzhajó miatt vélhetően több volt a füst, s ez zavarhatta az erre járókat. Továbbá a sok egymás mellett sorakozó kémény ronthatta a panorámát.” Bakos Nikolett (18), tanuló