Egyenletesen rosszul szerepel a magyar közoktatás

[caption id="" align="alignleft" width="301"] Anyanyelvi óra egy kecskeméti általános iskola alsó tagozatában. Nekik még van esélyük, a tizenöt-tizenhat éves korosztály eredményei viszont
[/caption]Magyar Bálint oktatási miniszter már a PISA–2000 jelentés nyilvánosságra kerülése kapcsán is úgy vélte, hogy a lesújtó eredmény nem meglepő. A magyar oktatás ugyanis, ellentétben a skandináv rendszerrel, szövegközpontú.

Nálunk a tárgyi ismeretek elsajátítása a legfontosabb, hiszen erre épül az érettségi is. És amíg ez így áll, addig nincs az a szülő, diák vagy tanár, aki más utat választ. Az iskolákat is aszerint rangsorolják, hogy hány diákot juttat be egy-egy intézményből a felsőoktatásba.

A minisztérium 2005-ben tervezte, hogy bevezeti a kétszintű érettségi rendszerét. De az ezzel kapcsolatos előtanulmányok még keményebb kötelezettségeket rónának a diákokra. A teljesítménykényszer magyarázata az, hogy így lehet jól felkészíteni a gyerekeket az egyetemre. De akkor az általános iskola a középiskolára készít fel, az óvoda meg az általános iskolára? Ráadásul a jelenlegi iskolaszerkezet miatt kétszer tanítunk meg mindent, a hivatalosan elhagyhatatlan tudnivalók száma pedig magas. Vagyis úgy próbáljuk az újabb és újabb ismereteket bevinni a tanításba, ahogy az újabb és újabb bútorokat az amúgy is zsúfolt szobába.

Magyar Bálint szerint nem lehet ma már úgy gondolkodni, mint ötven évvel ezelőtt. Akkor a gyerekek 75-80 százaléka a nyolcadik osztály után nem tanult tovább. Ma négy évvel megnőtt az oktatási idő, mégsem tartunk sehol. Olyan iskola, olyan oktatási rendszer és olyan tananyag kellene, amely segítené a gondolkodást. Azt, hogy a diákok megtanuljanak problémákat feltárni és rendszerezni. – Nemrégiben a Karinthy Frigyes két tannyelvű gimnáziumban egy európai érettségibizo-nyítvány-osztó ünnepségen vettem részt – mondta Magyar Bálint. – Büszkén említették, hogy egy fiú a London School of Economyra került, egy kislány pedig a brémai egyetemre jutott be. Ezek az érettségik alapvetően esszé típusúak. Vagyis alapvetően azt mérték, hogy egy problémát meg tud-e ragadni a diák, fel tud-e tenni értelmes kérdéseket, és hogyan tudja megoldani a felismert problémákat.

A miniszter már többször kifejtette: a magyar érettségi követelményrendszerének is ebbe az irányba kell elmozdulnia.
A cél a gyermekközpontúbb, feszültségtől mentesebb iskolarendszer, amelyben a diák nincs agyongyötörve. Ez csak akkor lehetséges, ha a pedagógusok képzését is új alapokra helyezik. A szaktárgyi képzés mellett pedagógiai és nevelési technikákat is tanítani kell. Sőt, a tanulási zavarokkal küzdő gyerekekhez is érteniük kellene a jövő tanárainak. És jó lenne az is, ha például egy kémia szakos pedagógus nem csak a kémiához értene, hanem ismerné a biológiát, fizikát és a földrajzot is.

Ez már majdnem olyan iskolarendszer lenne, mint régen a görögöknél. Az ókori oktatók a zenét ugyanúgy oktatták, mint a szónoklattant vagy a csillagászatot. Mindent tanítottak, amire a felnőtt embernek szüksége volt. A jövő társadalmában is sok olyan emberre lesz szükség, akik képesek együtt dolgozni másokkal, képesek információkat gyűjteni, rendszerezni és érthetően mások elé tárni.

A finn csoda titka a nyelv- és olvasástanulás

A párizsi vizsgálat szerint a finn diákok a legjobbak. Mi lehet a finnek titka? Finnországban a diákok egész nap az iskolában vannak a kilencedik osztályig, vizsgastressz nélkül. A hetedik osztály végén két idegen nyelven beszélnek, sőt egy harmadik nyelv tanulásába is belekezdenek. Ráadásul ha a finn gyerekek tévézni akarnak, akkor jól kell tudni olvasniuk, ugyanis általában feliratosak a filmek.

A tanerő kiválasztása igen szigorú keretek között történik.

Az óvónőktől kezdve a gimnáziumi tanárokig csak egyetemi végzettségű pedagógus taníthat.

A felmérés számokban