Az Építők utca 1. számú társasházban májusban közgyűlést tartottak. A két lépcsőház egyikéből azonban csupán egyetlen lakó volt jelen, így bár a fél óra múlva megismételt közgyűlés határozatképes volt, megkérdőjelezhető a döntésük, mondja az Ércbányász Lakásszövetkezet elnöke, Schreck István.
A döntés pedig arra vonatkozott, hogy a háznak vissza kellene térnie a fűtés vonatkozásában a hagyományosnak mondható légköbméter alapján történő átalánydíjas elszámoláshoz. Jelenleg zajlik a levélszavazás, hogy tisztább képet kapjanak a szándékokról valamennyi lakó véleményének birtokában, de az ok az áttérésre egyértelmű: a házban lakó számos albérlő diák. Ők ugyanis december elején hazautaznak, januárban jönnek vissza, a tulajdonosok pedig erre az időszakra kikapcsolják a fűtést, így a fűtetlen lakások mellett ott maradó szomszédoknak erőteljesebben kell fűteniük, miként fizetniük is. Ráadásul, teszi hozzá Schreck István, a költségmegosztó szerkezet leolvasásáért, a kiértékelésért és az adatszolgáltatásért is fizetniük kell a lakóknak, ezt megúszhatják a légköbméteres átalányra való visszatérés esetén. Egyébként a szövetkezet néhány társasháza, magyarázza az elnök, már korábban visszatért az átalányra.
Győri Csaba, a Pétáv műszaki igazgatóhelyettese érdeklődésünkre elmondta, hogy jogszabály írja elő: mindenképpen mérés szerint kell elszámolni épületenként, ám arról, hogy a házon belül miként történik az elosztás, már a lakóközösségnek kell megegyeznie. A költségmegosztó működtetését azonban nem ők szervezik, hanem a Techem Kft.
A Techem vezetője, Horváth Péter számára nem új a jelenség, minden évben akadnak olyan házak, magyarázza, amelyek lemondják a lakásonkénti költségmegosztás lehetőségét, de olyanok is, akik visszatérnek, mert megbánják korábbi ilyen irányú döntésüket. A lemondásnak több oka lehet. Részben az, hogy megszokták a lakóközösségek, hogy húsz éven át mindenki egyforma számlát kap, a különbségek kialakulása pedig nem mindenkinek szimpatikus, így lépcsőházanként akadnak szép számmal hangadók. Nyilvánvalóan azok, akiknek rá kell fizetniük, és ők többnyire a lakógyűlésekre el is mennek, és szavaznak.
Alapvető probléma, mondja Horváth Péter, hogy az uniós országok többségével szemben Magyarországon nincs törvényi szabályozás az elszámolásra, így a Techem csupán javaslatot tud tenni arra, hogy hány százalék legyen a teljes költségnek a légköbméteres elszámolási aránya, az alapdíj, hiszen nem szabad az egész házat költségmegosztás arányában felosztani, mert vannak közös helyiségek is.
Eddig csak az átalánydíjasok kaptak visszatérítést
A Pétáv lakossággal kötött szerződései átjárhatóak, tehát a cég komoly választási lehetőségeket biztosít. A legtöbben azonban az úgynevezett előleges típust választják, vagyis fűtési hődíjelőleget fizetnek, akár évi 12 egyenlő részletben, vagy úgy, hogy a téli hónapokban többet, a nyáriakban kevesebbet. Az éves elszámolásnál a fogyasztó vagy visszakap pénzt, vagy ráfizet, ez függ attól is, milyen az adott évben a tél. Az elszámolásra értelemszerűen csak a fűtési szezon befejeztével kerülhet sor, vagyis a leolvasások május végén kezdődnek. Azokban a házakban, ahol költségmegosztó készülékeket alkalmaznak, akkor történik meg az elszámolás, amikor a lakóközösség átadja a Pétávnak a költségmegosztó lapot. A közös képviselők ezt akkor tudják megtenni, ha azt minden lakó elfogadja. Idén mindez augusztusban megtörténik, az elszámolásra tehát csak ősszel kerülhet sor. A költségmegosztó elszámolási forma a több mint 24 ezer távfűtéses lakástulajdonosnak kevesebb mint felét érinti. Az átalánydíjasok elszámolása a Pétáv tájékoztatása szerint már júliusban megtörtént, vagyis az ebbe a körbe tartozók megkapták a visszatérítéseket.
Hiányzik a szabály
A Techem Kft. arra is csak javaslatot tud tenni, hogy milyen legyen a korrekciós számítás, amelyről az ellenérdekelt lakók részvételével születik döntés. Ugyanis kedvezményt kellene kapniuk azoknak, akiknek saroklakásuk, északra tájolt helyiségeik vannak, vagy alattuk fűtetlen helyiségek helyezkednek el, ám ennek mértékéről a lakók döntenek, szabályozás hiányában házanként igencsak eltérő módon. Pedig egy épületen belül a költségmegosztásos mérés akár 50-100 ezer forintos fűtésköltség-különbséget is eredményezhet évente ugyanolyan méretű lakások esetén. A nagy különbségek irritálják a többet fizető lakókat. Ráadásul ezekről az adatokról gyakran eltorzult információkat terjednek a házakban, hiszen a számlák nem nyilvánosak.


