Nem olyan buták az aranyhalak, mint ahogy gondoljuk

Még 2019-ben patkányokat tanítottak meg vezetni, és úgy tűnt, hogy a patkányok élvezik a kocsikázást.

Most újabb laboratóriumi állatot ültettek a volán mögé, de ezúttal még csak nem is emlősöket, hanem hagyományosan lenézett, együgyűnek tartott aranyhalakat:

megtanulták, hogyan kell vezetni egy járművet, azaz FOV-ot, mégpedig szárazföldi környezetben.A FOV fish-operated vehicle-t, azaz hal által vezetett járművel jelent.

Mi a lényege ennek a kísérletnek? A patkánytanulmányban a kutatók a környezeti stresszt vizsgálták, és kiderítették, hogy a vezetés olyan tevékenység, ami csökkenti a patkányok stressz-szintjét.

Az aranyhalas kísérlet, amelyet Shachar Givon és munkatársai az izraeli Negev Ben-Gurion Egyetemen végeztek, és a Behavioral Brain Research című szaklapban publikáltak, valami egészen mást akart felfedezni.

A kutatók az aranyhalat megtanították vezetni – íme a videó:

Ronen Segev szerint „ezek az eredmények azt mutatják, hogy az aranyhal képes volt egy teljesen más, szárazföldi környezetben sikeresen navigálni”.

Konkrétan azt akarták kideríteni, hogy a halak navigációs képességei univerzálisak-e, vagyis működnek-e rendkívül ismeretlen környezetben is: ez az úgynevezett domain transfer módszertan. És el kell ismerni, hogy egy kutatólaboratóriumban akváriumon belüli vezetés eléggé ismeretlen környezet egy aranyhal számára.

A FOV lényegében egy kerekes akvárium. A patkányjárművel ellentétben itt nincsenek fizikai kezelőszervek, amelyeket a halaknak meg kellene tanulniuk használni.

Ehelyett egy kamera követi a hal helyzetét a tartályban. Ha a hal a tartály egyik falának közelében van, és kifelé néz, a halat vezérlő algoritmus (amely egy beépített Raspberry Pi 3B+-on fut) a FOV-ot abba az irányba mozgatja. Egy LIDAR-érzékelő, amit például az önvezető autók érzékelésének támogatására is használnak, segíti a halvezérlő algoritmust, ha a FOV 20 cm-en belülre kerül a földi környezet, egy 4x3 méteres zárt tér falához.

Hat hal vett részt a kísérletben, és hetente háromszor, kétnaponta 30 perces foglalkozásokon tanították meg őket vezetni. Kezdetben a halak jutalmat kaptak, ha a ketrec közepéről egy célponthoz, egy rózsaszín hullámlemezhez navigáltak.

A halak tényleg „vezetik” a FOV-ot, és idővel egyre gyakorlottabbak lettek, mind a feladatok teljesítése (a célponthoz navigálás), mind a feladat elvégzéséhez szükséges idő tekintetében. A szerzők ellenőrizni akarták, hogy nem csak egy sor mozdulatot jegyeztek meg a jutalomért, ezért megismételtek néhány tesztet új kiindulási pozícióval a ketrecen belül, vagy más színű csalogató célpontokat adtak hozzá.

Az aranyhalak nem csak ezekkel a változásokkal tudtak megbirkózni, hanem képesek voltak különböző szögekből is megközelíteni a célpontokat, ami arra utal, hogy az állatoknak van képük az őket körülvevő világról. Annak ellenére is, hogy a levegő, az akvárium plexifalai és a víz közötti határfelület ráadásul számukra zavaró fénytöréseket hoz létre.

Borítóképünk illusztráció