Magyar tudósok: túlélhetik „zombiként” a rákos sejtek a kemót, hogy utána újra mellrákot okozzanak

Évtizedeken át úgy vélték, hogy a terápia-indukálta szeneszcencia (TIS) visszafordíthatatlan folyamat, amely a károsodott sejteket állandó nyugalmi állapotba kényszeríti, mielőtt végleg elpusztulnának. Azonban egy magyar kutatócsoport a TIS-sejtek egysejt-szekvenálással történő feltérképezésével, egy eddig még nem alkalmazott eljárással feltárta, hogy a rákos sejtek képesek megszökni ebből az állapotból, és újraindítani a daganat növekedését.

A riasztó eredmények szerint a „zombi állapot” a vizsgált FDA (az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala) által jóváhagyott gyógyszerek felével szemben védelmet nyújtott, az eddig sejthalál mechanizmusnak gondolt TIS-ből teljes értékű túlélési stratégiát csinálva. A Molecular Cancer folyóiratban közzétett eredmények egyfelől lehetőséget nyújtanak új, TIS-célzó terápiák kifejlesztésére, másfelől pedig komoly figyelmeztetést jelentenek az orvosoknak: ha a TIS-t terápiás végpontként kezelik, annak komoly ára lehet, a rákos sejtek megszökhetnek és újraindíthatják a tumornövekedést, miközben számos más gyógyszerrel szemben is ellenállóvá válnak.

Bajtai Eszter, a tanulmány első szerzője hat évet dolgozott a projekten:

A kutatócsoport egy másik meghökkentő felfedezést is tett: a zombi sejtek immunkörnyezettel szemben mutatott viselkedését. Normál esetben az egészséges sejtek szeneszcenciája immunválaszt vált ki, amely eltávolítja őket. A TIS-tumorsejtek azonban más taktikát alkalmaznak: specifikus jelátviteli útvonalakat aktiválnak, és fehérjéket termelnek az immunválasz elnyomására. Ez azt jelenti, hogy a zombi sejtek nemcsak a kemoterápiával és célzott biológiai terápiákkal szemben ellenállóak, hanem az immunrendszer természetes támadásait is képesek elhárítani.

„A TIS sötét oldalának feltárásához kiterjedt együttműködésre volt szükség, amelyben részt vett a HUN-REN TTK, az Országos Onkológiai Intézet, a HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont (HUN-REN EK), a Szegedi Tudományegyetem, valamint két Nemzeti Laboratórium, a Gyógyszerkutatási és Fejlesztési Nemzeti Laboratórium és a Nemzeti Tumorbiológiai Laboratórium – hangsúlyozta Tóvári József (OOI) osztott utolsó szerző. – Most kezdődhet a munka, hogy hogyan győzzük le ezt a jelenséget” – tette hozzá a kutató.

A tanulmány vezető szerzője, Füredi András szerint ez a rendkívül összetett ellenállási mechanizmus komoly kihívás elé állítja a rákkutatókat.

„A terápia-indukált szeneszcencia megmagyarázhatja, hogy egyes daganatok miért újulnak ki akár évtizedekkel a sikeresnek vélt kezelés után, miközben olyan védekezési mechanizmust biztosít a rákos sejteknek, amely ellenáll a legtöbb hagyományos terápiás megközelítésnek – magyarázta. – Radikálisan új megközelítésre van szükség ennek leküzdésére. Szerencsére ez számunkra még csak a kezdet: már sikerült azonosítanunk a TIS kulcselemeit, amelyeket a következő hónapokban kihasználunk annak érdekében, hogy új stratégiákat dolgozzunk ki a jelenség legyőzésére” – fűzte hozzá a HUN-REN TTK kutatója.