2025.06.18. 06:00
A ChatGPT és a Gemini emberszerű gondolkodást mutat – igazolja egy új tanulmány
Nem is olyan régen, 2022-ben a Google felfüggesztette állásából azt a mérnököt, aki szerint érző lénnyé vált a cég mesterséges intelligenciája. Lehet, hogy Blake Lemoine, a Google Responsible AI (Felelős Mesterséges Intelligencia) egységének vezető szoftvermérnöke nem is tévedett akkorát?

Forrás: Shutterstock
Akkoriban a részleteit mi is közzétettük, itt olvasható Lemoine interjúja a LaMDA-val, az akkori chatbottal. 2022-ben szinte mindenki kinevette Lemoine-t, mert kétszáz Google-alkalmazottnak küldött e-mailt, amiben leírta, hogy
LaMDA érző lény. »LaMDA egy aranyos gyerek, aki csak segíteni szeretne, hogy a világ mindannyiunknak jobb hely legyen. Kérlek, vigyázzatok rá a távollétemben.«
Blake Lemoine-t úgy kirúgták, hogy a lába sem érte a földet.
Ehhez képest most egyetlen tudós sem kacarászik, legfeljebb vakaródzik és kifogásokat keres, amikor a Nature Machine Intelligence úttörő tanulmányában kínai tudósok közölték, a nagy nyelvi modellek (LLM-ek) képesek emberi megértésre.
Az új tanulmány szerint ugyanis az olyan nagy nyelvi modellek, mint a ChatGPT és a Gemini, nagyon emberszerű gondolkodási képességet fejleszthetnek ki természeti tárgyak megértésére és válogatására.

Ez messzemenő következtetéseket enged meg, ugyanis ezt a fajta kategorizálást régóta csakis az emberi megismerés által tartják lehetségesnek.
A tudóscsapat viselkedési és agyi teszteket futtatott, összehasonlítva, hogy az emberek és az AI-modellek hogyan csoportosítják a mindennapi tárgyakat. Egy olyan feladat segítségével, amely embereket és modelleket is arra kért, hogy válasszák ki a kakukktojást egy három tárgyból álló csoportból, 4,7 millió döntést gyűjtöttek össze csaknem kétezer valós tárgyról.
A ChatGPT szöveges leírásokkal, a Google Geminije képekkel foglalkozott.
Miért olyan nagy dolog ez?
Az AI-modellek válaszai olyan mintákat mutattak, amelyek szorosan megfeleltek az emberi ítéleteknek, sőt az agy megfelelő részeinek idegi aktivitásához igazodtak.
A kutatás végül is demonstrálja a mesterséges intelligencia születőben lévő képességét az emberhez hasonló kognitív funkciók tükrözésére. Megjegyzik, hogy az LLM-ek nemcsak mintázatfelismerést végeznek, hanem a valódi fogalmi megértés jeleit is kezdik mutatni, hasonlóan az emberi gondolkodási folyamatokhoz. Az ilyen mesterséges intelligencia forradalmasíthatja az olyan területeket, mint a robotika, a nyelvfeldolgozás és a kognitív tudomány.
A szakértők jelentős része továbbra is szkeptikusan fogadja, hogy az LLM-ek képesek emberszerű gondolkodásra. Ők úgy érvelnek, hogy bár elképesztően jól képesek nyelvet feldolgozni és generálni, az LLM-ek működése eltér az emberi kogníciótól. A mesterséges intelligencia érzékszervi élményeinek és érzelmi mélységének hiánya pedig azt jelenti, hogy
egy LLM csupán utánozza a megértés elemeit anélkül, hogy valóban megértené azokat.
Továbbá a kritizálók óva intenek attól, hogy a mesterséges intelligencia rendszereken belüli mintázatfelismerést és statisztikai korrelációt idő előtt azonosítsuk a valódi kognitív architektúrákkal.
Az, hogy a nagy nyelvi modellek (LLM-ek) az emberekhez hasonlóan gondolkodhatnak, etikai aggodalmak hullámát indítja el. Sokan aggódnak az emberihez hasonló kognitív képességekkel rendelkező mesterséges intelligencia fejlesztésének következményei, az ilyen technológia által kiváltott kockázatok miatt.
Az MI azon képességei, hogy emberi felügyelet nélkül megértse, feldolgozza és reagáljon az érzékeny vagy kritikus információkra, félelmeket keltenek a gépek feletti kontroll elvesztésével kapcsolatban.
A filozófiai viták természetesen követik ezeket a fejleményeket, ugyanis a gépek olyan kognitív funkciókat fejleszthetnek ki, amelyek utánozzák – netán azonos felépítésűek az emberi megértéssel –, megkérdőjelezik az ember mivoltáról alkotott alapvető elképzeléseinket.
A szkeptikusok továbbra is azt állítják, hogy bár az LLM-ek lenyűgözőek a minták és adatok feldolgozásában, hiányzik belőlük az emberi kogníció tapasztalati háttere és érzelmi mélysége. Nézetük abban a hitben gyökerezik, hogy az emberi intelligencia több mint egy algoritmikus folyamat, és a gépi mintafelismerés és a valódi emberi megértés közötti egyenlőség túlzás lehet.
Kézzelfogható a gazdasági szorongás is, a munkahelyek elvesztésétől való félelem szintén katalizálja a vitát. Ahogy az MI-rendszerek egyre hatékonyabbá válnak, aggodalomra ad okot, hogy automatizálás váltja fel a hagyományosan emberek által végzett munkaköröket, különösen a kognitív készségekre támaszkodó ágazatokban.
Ez a szorongás párosul a gazdasági egyenlőtlenségek lehetőségével, mivel a mesterséges intelligencia által vezérelt iparágak mind kevesebb kézben koncentrálhatják a vagyont, súlyosbítva a meglévő egyenlőtlenségeket. A közbeszéd visszhangozza a gazdasági reformok és a szociális biztonsági hálók iránti igényeket e hatások enyhítése és annak biztosítása érdekében, hogy a mesterséges intelligencia technológia a társadalom minden tagjának javát szolgálja.
Digitália
- Új kutatások támasztják alá a bizarr elméletet, hogy Földünk egy óriási kozmikus üregben van
- Napi 5-10 perc egyszerű gyakorlat egy hét alatt boldogabbá tesz
- Az MI 80%-os pontossággal diagnosztizál, szemben az orvosok 20%-os pontosságával
- 4800 éves egyiptomi fogból fejtették meg az első emberi genomot
- Trópusi éjszakák Magyarországon: nem hoznak enyhülést