Gondoljuk meg

2019.06.16. 18:00

A bitcoinnak nagyobb a károsanyag-kibocsátása, mint egy egész országnak

Mivel a kriptovaluta számítógépek teljesítményét veszi igénybe, annyi energiát használ fel, hogy szén-dioxid-kibocsátása nagyobb, mint például Jordánié.

A Müncheni Műszaki Egyetem kutatói Christian Stoll vezetésével kiszámították, mekkora a bitcoin ökológiai lábnyoma. A 2018 novemberi állás szerint azoknak a számítógépeknek, amelyek bitcoint állítanak elő,

évente mintegy 45,8 billió (ezermilliárd) wattórára van szükségük.

A tanulmány szerint ez évente 22-22,9 millió tonna szén-dioxid kibocsátásával jár, ez Jordánia és Srí Lanka éves kibocsátása között helyezkedik el – írták a Joule című szaklap friss számában.

A bitcoin elektromos fizetőeszközt, melyet bankrendszeren kívül, közvetítő intézmény nélkül bocsátanak ki, egy Nakamoto Szatosi álnevű ember találta ki 2008-ban. Megbízhatóságáról és a biztosításról a blokklánc nevű technológia gondoskodik.

2017-ben járt a csúcson, akkor

1 bitcoin majdnem 20 ezer dollárt (5,7 millió forint) ért.

Hogy ne kerüljön túl sok bitcoin a piacra, bonyolult kriptográfiai feladványokat kell megoldani, vagyis „bányászni” kell a kriptovalutát, mint a nemesércet.

Mind nehezebb a „bányászat”

Az elmúlt években egyre komplexebb feladatokat kell megoldani ahhoz, hogy a bitcoinblokklánchoz új blokkot adhassanak.

2011 januárjában egy bitcoinbányász egy akkori, úgynevezett grafikai processzorral dolgozva arra számíthatott, hogy naponta több mint két blokkot talál. Tavaly novemberben ugyanez a bányász – a 2011-es technológiával – az egyre nehezedő feladványok miatt azzal számolhatott, hogy nagyjából 472 ezer évente talál egy blokkot.

A legnagyobb teljesítményű bányászrendszer várhatóan 21 évente talál egy blokkot. Blokkonként 12,5 bitcoinnal számolva naponta 1800 bitcoint bányásznak.

Hihetetlen energiafelhasználás

Stoll és kollégái a a bitcoinbányászathoz való hardverek gyártóinak adatait használták, hogy az energiafelhasználást kalkulálják.

A szerverek, a készülékek és a bányászokat összekötő internetcsomópontok IP-címei alapján kinyomozták a bányászszámítógépek székhelyeit. A székhelyek energiaellátásának összetétele alapján kiszámolták a számítógépes „bányásztanya” szén-dioxidlábnyomának nagyságát, kalkuláltak a hűtésigénnyel és a kiegészítő eszközökkel is.

Megállapították, hogy a bitcoinok nagy részét Izlandon bányásszák, ahol az áramot nem fosszilis forrásokból állítják elő.

Borítókép: Shutterstock

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!