2005.04.08. 07:38
Bocsásson meg élete párjának, de ne nézzen el mindent neki!
A lónak négy lába van, mégis megbotlik – tartja a mondás. Mindannyian hibázunk néha, de nem mindegy, mekkorát botlunk, és tanulunk-e a tévedéseinkből.
[caption id="" align="alignleft" width="115"] A kapcsolat érdekében fontos, hogy a sértett fél elfogadja a bocsánatkérést
[/caption]A megbocsátás az egyik legmagasztosabb emberi tulajdonság. Sokan gyengeségnek tartják, holott az erősek erénye. A sértődés, a bosszú, a felejteni nem tudás a lelkünket is felemészti. Önbecsülésünk sérül, hiszen nem vagyunk képesek elereszteni a fájó emlékeket.
Dr. Almásy Kitti klinikai szakpszichológus szerint ha valakit megbántanak, de bocsánatot kérnek tőle, megenyhülése azt jelentheti, hogy elfogadja a másik rossz tulajdonságát. Pedig ez nem így van. Abban a párkapcsolatban, ahol a megcsalás vagy a bántalmazás bocsánatot nyert, később újra és újra előfordulhat. Vannak tehát bűnök, amelyeket nem helyénvaló elnézni. Feltételekhez kell kötni az együttélést, különben évekig „most fordult elő utoljára” típusú méltatlan kapcsolatban ragadhatunk.
Ha valaki hirtelen természetéből fakadóan vagy akaratlanul bántott meg minket, illő, hogy megbocsássunk. Ez jót tesz lelki egyensúlyunknak, mert ha valakire haragszunk, az rengeteg energiát emészt fel. A neheztelés nyomasztó érzés, a megbocsátás megkönnyebbülést hoz. Fontos, hogy méltóságteljesen bocsássunk meg. Fejezzük ki, hogy értékeljük a másik bűnbánatát. Ugyanakkor szeretnénk, ha az adott kellemetlenség nem fordulna elő máskor, hiszen a nézeteltéréseket egyikünknek sem volt jó átélni.
A szakpszichológus óv mindenkit ettől a mondattól: semmi baj, felejtsük el! A sérelmeket nem elfelejteni kell, hanem feldolgozni. Ezzel többet teszünk a kiegyensúlyozott együttélésért, mint ha semmisnek nyilvánítanánk a bántásokat, szőnyeg alá söpörnénk a gondokat.
Visszabillen a mérleg nyelve
A kapcsolat érdekében rendkívül fontos, hogy a megbántott fél képes legyen méltányolni a bocsánatkérést és ezt követően az igyekezetet a jóvátételre. Megértőnek kell lennie, hogy követeléseivel ne feszítse túl a húrt, ne akarja utólag kiegyenlíteni a számlát. Ha alig várja, nehogy megtorolhassa sérelmeit és visszavághasson, soha nem állhat helyre a hőn áhított béke. A válságba került házasságokban gyakran előfordul, hogy a vita utáni megbékélés nem a bűnös, hanem a megbántott fél miatt fullad kudarcba. Aki sértettségén, haragján, féltékenységén nem képes felülemelkedni, annak élete soha nem lesz harmonikus. Ha felsőbbrendűnek érzi magát a másiknál, az csak tovább mérgesíti a kapcsolatot.
Kevésbé tisztelik, akit könnyű kiengesztelni
Dr. Almásy kitti szakpszichológus: A megbocsátás vissza-visszatérő gondolat mindannyiunk életében. A megbocsátást sokan összetévesztik az elfogadással. Vannak emberek, akik túl könnyen kiengesztelhetők, és ezért kevésbé tisztelik őket.