plazmahullámok

2018.03.06. 08:06

Kiderült, mitől melegszik fel a Nap légköre

A kutatókat évtizedek óta foglalkoztató kérdésre egy korábbi napfolt vizsgálata adott magyarázatot.

Chinese soldiers guard the perimeter of the Jiuquan space base, in north China's Gansu province on June 15, 2012, on the eve of the launch of the Shenzhou-9 spacecraft. China said on June 15, 2012 that a female astronaut will be among the three-person team on board the Shenzhou-9 spacecraft, and will take off at 6.37 pm (1037 GMT) on June 16 from the Jiuquan space base in the Gobi desert for the country's fourth manned space launch, with Liu Yang, 33, and two male astronauts on board.

Forrás: AFP PHOTO

Fotós: STR

Bár a Nap felszíne, a fotoszféra „mindössze” néhány ezer Celsius-fokos, felső légköre, vagyis a koronája az egymillió fokot is eléri. Eddig nem találtak egyértelmű magyarázatot arra, hogyan melegszik fel a korona plazmája – közölte hétfőn az IWF.

Ahhoz, hogy a korona vékony gázrétege tovább forrósodjon, alapvetően nem szükséges sok energia, nem tisztázott azonban maga a mechanizmus, amely révén az energia a koronába pumpálódik és szétterjed.

A szakértők régóta feltételezik, hogy ezért a folyamatért az úgynevezett Alfven-hullámok felelősek. A Hannes Alfvén Nobel-díjas svéd fizikusról elnevezett plazmahullámok a mágneses mezővonalak ingadozásai révén keletkeznek, és egyes elméletek szerint a hőt a korona elektromosan töltött részecskéinek továbbítják.

Bár az Alfvén-hullámok már több mint fél évszázada játszanak fontos szerepet a plazmafizikában és az asztrofizikában, igazolásuk közvetlenül a Nap légkörében nehézségekbe ütközik – közölte a Samuel D. T. Grant, a Queensben lévő Belfasti Egyetem Asztrofizikai Kutatóközpontjának munkatársa vezette nemzetközi kutatócsoport.

Grant és kollégái, többek között a northeidge-i Kaliforniai Állami Egyetem és az IWF szakértői szolgáltatták az első bizonyítékát annak, hogy az Alfvén-hullámok a fotoszféra és a korona közötti átmeneti réteg, a kromoszféra plazmáját lökéshullámfrontok kialakításával melegítik fel.

A bizonyítékot egy 2014-es napfolt nagy felbontású, szimultán megfigyelése alapján szerezték meg a NASA Dunn napteleszkópja és a Solar Dynamics Observatory műholdja segítségével. Teimuraz Zaqarashvili, az IWF kutatója és a tanulmány társszerzője szerint a hullám kiterjedésekor megfigyelt erőteljes hőmérséklet-emelkedés volt az energiaátalakulás döntő erejű bizonyítéka. „Az Alfvén-lökéshullámok megfigyelése megoldotta a koronaplazma felforrósodásának rejtélyét” – foglalta össze a kutató. Az Osztrák Tudományos Akadémia grazi Űrkutató Intézete (IWF) részvételével zajlott tanulmány eredményeit a tudósok a Nature Physics című tudományos lapban mutatták be.

A jelenleg a Haleakala hawaii vulkánon építés alatt álló amerikai Daniel K. Inouye napteleszkóp (DKIST) tovább segíthet majd a lökéshullámok finomszerkezetének meghatározásában.

A kutatók remélik, hogy a tervezett Solar Orbiter misszió is újabb ismeretekkel szolgál. Az Európai Űrügynökség (ESA) missziója a Napot és a hélioszférát, vagyis a napszelet figyeli majd meg mintegy 45 naprádiusznyi távolságból.

Borítókép: Illusztráció

Forrás: AFP/STR

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!