akadály nélkül?

2018.12.15. 13:10

Az ősi élet nyomai után kutat a marsjáró

Az akár 3,9 milliárd évvel ezelőtti lehetséges élet nyomait könnyebb lehet felkutatni a Marson, mint a Földön – jelentették ki az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) 2020-as Mars-missziójának kutatói.

Mars InSight team members Kris Bruvold (L) and Sandy Krasner react after receiving confirmation that the Mars InSight lander successfully touched down on the surface of Mars on November 26, 2018, inside the Mission Support Area at NASA's Jet Propulsion Laboratory in Pasadena, California. - Cheers and applause erupted at NASA's Jet Propulsion Laboratory as a $993 million unmanned lander, called InSight, touched down on the Red Planet and managed to send back its first picture. (Photo by Bill INGALLS / NASA / AFP) / RESTRICTED TO EDITORIAL USE - MANDATORY CREDIT "AFP PHOTO / NASA/ BILL INGALLS" - NO MARKETING NO ADVERTISING CAMPAIGNS - DISTRIBUTED AS A SERVICE TO CLIENTS

A Mars 2020 munkanevű kutatórobot a tervek szerint 2021-ben landol a vörös bolygón azzal céllal, hogy az esetleges múltbeli élet jelei után kutasson. A tudósok reményei szerint a hatkerekű marsjáró útjába kerülő kőzetek között lesznek 3,9 milliárd évesek is – írja a BBC hírportálja.

„Úgy véljük, hogy a Marson például nincsenek olyan tektonikus mozgások, mint amelyek végigkísérik a Föld történetének döntő részét”

- mondta Ken Williford, a NASA kaliforniai Jet Propulsion laboratóriumának munkatársa.

A szakemberek szerint a Föld kőzeteinek többsége megsemmisül a kőzetlemezek alábukásakor, de még a felszínen maradók is olyan hő és az egyéb behatásoknak vannak kitéve, amelyek a Marson talán nem fordulnak elő.

„Szóval paradox módon könnyen lehet, hogy a Marson lévő ősi kőzetek jobb állapotban vannak, mint a Földön lévő jóval fiatalabb kőzetek”

- tette hozzá a szakember.

Az új kutatórobot a marsi egyenlítőhöz közeli Jezero-kráterbe fog leereszkedni, amely a műholdas megfigyelések szerint egykor egy mély tónak adott otthont.

A kutatók reményei szerint a kráter ősi szerves molekulák és a mikrobiális élet más jeleit is őrzi üledékében, amelyhez fúrásokkal könnyedén hozzá lehet férni.

A legnagyszerűbb forgatókönyv az lenne, ha a marsjáró az úgynevezett sztromatolitokra – cianobaktériumok, azaz fotoszintetizáló kékbaktériumok által létrehozott üledékszerkezet a Földön – hasonló képződményekre bukkanna a Marson.

A marsjáró, amely a 2012-ben landolt egytonnás Curiosity átdolgozott változata, a begyűjtött kőzet- és talajmintákat egy rejtekhelyen fogja a tárolni a bolygó felszínén.

A NASA és az Európai Űrügynökség (ESA) jelenleg azt kutatja, hogy a nagyjából 40 mintát miként tudja lejuttatni a Földre a 2030-as évek elején.

Ken Farley, a misszió vezető kutatója az Amerikai Geofizikai Unió (AGU) őszi találkozóján beszélt arról, hogy az új marsjáró ugyanazt a technológiát fogja használni a landoláshoz, mint a Curiosity, egyetlen új kiegészítéssel, amely még precízebbé teszi majd a landolást.

A szakember szerint már azt az útvonalat is kidolgozták, amelyen közvetlenül a landolást követően fog haladni a robot.

A marsjárót egy olyan navigációs rendszerrel is felszerelték, amely révén a jármű „szabad kezet kap” abban, hogy kiválassza a legjobb útvonalat az egyes célállomások között.

Borítókép: Kris Bruvold (b) és Sandy Krasner, az InSight-csapat tagjai örvendeznek a sikeres landolás után

AFP / NASA / Bill Ingalls

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!