Emléktáblát avattak Homoki Nagy István filmrendező tiszteletére

 "A kilencven éve született Homoki Nagy István filmjei a természetről, az állatvilágról szóltak, de mégis a mi világunkról  is. Arról, hogy a világot érdemes és kell jobbá tenni, arról, hogy  az ember, az állat és a világ egy egyetemes kultúra" - mondta  Steiner Pál polgármester.

Kitért arra, hogy a rendező filmjei negyven országba jutottak  el, az egész világ érdeklődéssel figyelte alkotásait abban az  időszakban is, amikor a magyar filmeket nem nagyon ismerték  külföldön. 
"Abban az időszakban Homoki Nagy István természetfilmjeivel a  magyar kultúra nagykövete volt" - mondta Steiner Pál, nagyon   fontosnak nevezve, hogy a mai gyerekek is megismerkedjenek Homoki  Nagy István filmjeivel.

György István, az egykori pályatárs megemlékezésében arról  beszélt, hogy Homoki Nagy István filmjeit a tudományos szakszerűség,  az egyszerű ismeretterjesztés és a művészi igényesség jellemezte.
Mint mondta, két világhírű filmje, a Gyöngyvirágtól lombhullásig  (1953) és a Vadvízország (1951) olyan minőséget képviselt a  természetfilmek között, amilyet előtte nem produkált a szakma.

György István beszélt arról is, hogy Zsoldos Zsuzsa, a  filmrendező felesége "fáradhatatlan odaadó munkatárs volt", aki  sokat didergett vadászleseken az állatok megfigyelése közben.

Homoki Nagy István első munkáit madarakról készítette.  Rendezőként minden művét maga írta és fényképezte. Népszerű munkája   a Cimborák, valamint a Hegyen, völgyön című filmje.  
Az ünnepségen részt vett Homoki Nagy István özvegye, Zsoldos  Zsuzsanna és a művész családja is.

-->