Száz méhcsaládot loptak el a megyében

Nagy István pécsi méhész vagy ötven baranyai szakmabelivel együtt rázta az öklét a héten a tatabányai országos méhész-demonstráción. Egy meglopott termelőt citált egy orgazda a bíróság elé, amitől végképp túlcsordult a bögre. Ugyanis bár a kaptárokon ott volt a tulajdonosok monogramja – s ezért a rendőrség lefoglalta és visszaadta azokat –, az orgazda állította, hogy „üresen vette a kaptárokat”, a bennük lévő méhcsaládok pedig az övéi. Ezért aztán a méhekért 2,5 millió forint kártérítést kért a bíróságon. Nagy István szerint ez már a pimaszság felsőfoka. Amint arról beszámoltunk tavaly nyáron, 2009-ben is nagy tételben lopták a méhcsaládokat.

[caption id="" align="alignleft" width="334"] Nagy István magyarsarlósi bemutató méhészetében végig lehet követni a mézkészítés folyamatát, és be lehet tekinteni a kaptárak rejtett életébe is (fotó: Laufer László)
[/caption]

May Gábor, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület Baranya megyei szaktanácsadója krimibe illő történeteket tud arról, hogy milyen riadóláncot építenek ki a méhészek olykor hiába azért, mert éjszakánként teherautóval lopják az erre szakosodott tolvajbandák a méhcsaládokat. Maguk nyomoznak, figyelik a lerakott kaptárokat, van-e köztük gyanús, oda nem illő. A tolvajok ugyanis átmenetileg valahol „pihentetik” a kollekciót, majd túladnak rajtuk. Előfordul, hogy felhívják telefonon a meglopott gazdát, mondván: „Tudjuk, hol vannak a családok, ha fizet, megmutatjuk”. A tatabányai esetben is ez utóbbi történt. Baranyában legutóbb Okorvölgyből, Drávafokról, Orfűről, Pécsről és Szentő-rincről emeltek el összességében közel száz kaptárt, de a legnagyobb sztorit a fekedi eset jelentette: ott forró nyomon, a rendőröket segítve lepleztek le egy bandát.

Nagy István szerint éppen ezek miatt írtak petíciót a kormánynak kiemelt törvényi védelmet kérve. A rendőrségtől pedig szakmai segítséget várnak, sőt azt is felajánlották, hogy összedobnak egy kis pénzalapot a legjobb nyomozók, rendőrök jutalmazására. A pécsi szakember szerint a tatabányai demonstráció „méhészkesergő” is volt, ugyanis a hideg és az esős időjárás miatt 7-8 ezer tonna mézzel kevesebb lett az idén, mint egy átlagos évben – ami amúgy 18-20 ezer tonna –, ezért súlyos veszteségek érték őket anyagilag. A hazai és külföldi piacokon kedvelt akácmézből a várt egynegyede „termett”, ami önmagában hatmilliárdos veszteség. Persze ez drágulást hoz, ami a vásárló pénztárcáját is megviseli.

Kérik, hogy a kaptáron legyen kötelező jelölés

A hazai méhészek a kormányhoz címzett petíciójukban azt kérték, hogy a rendőrség kiemelt ügyként kezelje a méhlopást, és hozzanak létre ezek nyomozására egy országos akciócsoportot. Ehhez szakmai segítséget adnak nekik. Szeretnék továbbá, ha a méhlopás nevesített bűncselekmény lenne, és súlyosan büntetnék.

Kérték, hogy az Országos Magyar Méhészeti Egyesület és az Országos Rendőr-főkapitányság kössön együttműködést a felderítések érdekében. A bűncselekmények ellen pénzügyi alapot hoznak létre a méhészek, és kérik, hogy a kaptárokon legyen kötelező a jelölés – mint ahogyan a szarvasmarhák is billogot kapnak. Ezzel az ellenőrzést nehezebb kijátszani.

Már kétezer forint felett az akácméz ára

Nagy István bemutató méhészetet és méhészeti arborétumot létesített Magyarsarlós közelében, olyat, ahol a szakmát bárki megtanulhatja, s amelyet Magyarország méhészetileg jelentős fáival és bokraival telepítettek be. A szakember szerint nemcsak az íze miatt kapós az akácméz, hanem mert nehezebben kristályosodik, mint a többi. Ezért a feldolgozók mézjavítóként is bevetik. Az idei árak alakulásáról elmondta, hogy az akác és a hárs kilója a termelőnél 1600-1800 forint körül alakul, a kereskedelemben jóval 2000 felett. A repce, a napraforgó és a vegyes virágméz 1200-1400 körül alakul a termelőnél, a különleges gesztenye-, vagy medvehagymaméz kilója 2800-3000 forint.