Közeleg a fűtésszezon - inkább a fa és a szén népszerű

– Talán még soha nem volt ennyi munkám – mondta a Dunántúli Naplónak egy mohácsi fűtésszerelő. – Egyre többen döntenek úgy, hogy gáz helyett vagy mellett fával, szénnel fűtenek. Az átállás ugyan költséges, de már az első télen érezhetően kevesebb lesz a fűtésre fordított kiadás – tette hozzá.

A fűtési rendszerek hagyományossá alakítása akkor a legolcsóbb, ha csak a kazánt kell lecserélni, ez néhány százezer forintból megoldható. Növeli viszont az árat, ha például kéményt kell építeni, vagy ha egyéb eszközök beszerzésére is szükség van.

[caption id="" align="alignleft" width="334"] Aki tehette, a nyár elején beszerezte a tűzifát, hogy a meleg hónapok alatt jól kiszáradjon. A tüzépeken ezekben a napokban is nagy a forgalom
[/caption]

– Az igazán takarékos, korszerű fűtési módok sokak számára megfizethetetlenek, akár több millió forintba is kerülhetnek. Erre csak keveseknek van pénze, a megrendelők többségének az a kérése, hogy minél olcsóbb legyen a kivitelezés – mondta a fűtésszerelő, aki hozzátette azt is, hogy egyre többen a munkadíjon is spórolni szeretnének, amit tudnak, azt maguk végzik el, vagy próbálkoznak.

– Elképesztő dolgokat láttam már, például szobába állított vaskályhát, amelyből ereszből fabrikált, több méteren át kanyargó csővezetéken vezették el a füstöt. Vannak, akik a kéményt is maguk próbálják tisztítani, mert nem engedik be a kéményseprőt. Ez aztán vagy sikerül, vagy nem, de a házi barkácsolásnak nagyon komoly veszélyei lehetnek, ha például nem tud távozni az égéstermék. Ráadásul a rosszul működő, elhanyagolt kazánokban, kályhákban az emberek minden éghetőt eltüzelnek, műanyagokat is.

Az állam is besegít a korszerűsítésbe – százezrek nyerhetők el a pályázaton

Ettől a héttől pályázhatnak a sorházak, ikerházak, családi házak és legfeljebb négylakásos társasházak tulajdonosai a fűtési rendszerek korszerűsítésére. Az Új Széchenyi Terv keretein belül meghirdetett lehetőséggel azok élhetnek, akik kondenzációs kazánt, vagy megújuló energiát hasznosító hőtermelő berendezést (napkollektor, hőszivattyú, brikett-, pelletkazán, egyebek;) szereltetnek fel. Feltétel, hogy a lakóépület használatbavételi engedélye 2006. december 31. előttről származzon. A vissza nem térítendő pályázat kerete összesen 864,4 millió forint.
 
A kérelmeket beérkezési sorrendben bírálják el, amíg a keret ki nem merül. A pályázók legfeljebb a beruházásuk értékének negyven százalékát kaphatják vissza. Aki kondenzációs gázkazánt épít be, az lakásonként legfeljebb 850 ezer forint, megújuló energiás hőtermelő berendezésre 1,5 millió forintot kaphat. A támogatást a korszerűsítéshez kapcsolódó tervezési, engedélyeztetési munkálatok költségeire is lehet igényelni, a berendezések beszerzésének és beüzemelésének költségén felül. Az eddigi, hasonló pályázatok tapasztalatai alapján a jelentkezőknek érdemes sietniük, ugyanis a keret rendre nagyon gyorsan kimerül.

A tolvajok is készülnek

Ahogy az rendre történni szokott, már az utolsó nyári hónapban is szinte mindennap érkezik hír fatolvajlásokról, legutóbb Komló közelében bukott le két férfi, akik tíz köbméter tüzelőt készültek ellopni. A fatolvajok a Mecsek Erdészeti Zrt.-nek évente több milliós, országos szinten pedig több tízmilliós kárt okoznak. Vannak olyan baranyai falvak, amelyek határából már szinte teljesen eltűntek a fás ligetek, erdősávok. Ugyan néha előfordul, hogy a lopott fát eladják, de a tolvajok többsége nem „pénzt csinál” belőle, hanem meleget – saját kályháikban, kazánjaikban égetik el.

A törvény szerint aki húszezer forintot meg nem haladó értékű lopást követ el, az elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Ez vonatkozik a fatolvajokra is. A felnőttek esetében az elzárás felső határa két hónap. Az erdőgazdálkodásról szóló jogszabály szerint egyébként a tüzelőanyag gyűjtése az illetékes erdészet igazgatója által aláírt, névre és erdőrészletre szóló engedéllyel lehetséges.

A baranyai napilapra ITT fizethet elő!