Gazdaság

2014.03.11. 10:28

Nem mindenki örül a tervezett mohácsi vágóhídnak

A mohácsiak aggodalmaitól hangos, a tervezett vágóhídi fejlesztéssel kapcsolatos közmeghallgatást tartottak hétfőn a városházán.

Kaszás Endre (Dunántúli Napló)

Amint az már megírtuk, Mohács nyugati határában 13–15 milliárd forintos zöldmezős beruházásként jöhet létre az a nagy kapacitású vágóhíd, amelynek egyik befektetője Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója. Az előzetes kalkuláció szerint a fejlesztés - a csúcskapacitás esetén akár 6-700 embert igénylő - munkahelyeken túl évente mintegy 100 millió forintnyi iparűzési adót jelenthet a városnak, az szja- és tb-járulék-gerjesztő hatása pedig mintegy 300 millió forintos lehet esztendőnként.

– Mohács történelmileg eddig is hírhedt hely volt, most már büdös is lesz? – fakadt ki a fórumon az egyik helyi lakos, és a megnyilvánulása azt is elárulta, mitől félnek leginkább a mohácsiak a tervezett nagyberuházás kapcsán.

A hozzászólók – akik közül többen is kifogásolták a közmeghallgatás előzetes meghirdetésének módját – ugyanis az üzemből, illetőleg az élő állatokat szállító kamionokról származó bűztől félnek leginkább.

A Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség által a mohácsi városházára szervezett meghallgatáson a beruházást előkészítő Bonafarm cégcsoport, illetőleg a környezetvédelmi szakértői minősítésre felkért Vidra Kft. szakemberei adtak tájékoztatást a fejlesztés részleteiről, és várható hatásairól. Mindkét fél hangsúlyozta, hogy egy szinte teljesen zárt technológiai folyamatról van szó, aminek minden – zaj-, szag- és szennyvízkibocsátása – is ellenőrzött. A szakértő cég képviselői összegzésükben minden környezeti szempontból megvalósíthatónak minősítették a fejlesztést.

Miskolczi Imre, a szintén húsfeldolgozással foglalkozó Pikker Kft. ügyvezető igazgatója, aki mohácsi polgárként szólt hozzá a fórumhoz, a szakértői anyag részletes ismeretében több adat, meghatározó körülmény vélelmezhető hibájára, a légszennyezési vizsgálat hiányosságára hívta fel a figyelmet, ezért úgy vélte, hogy azok javítása és pótlása előtt korai volt még közmeghallgatást tartani az ügyben.

Pókos Gergely a Bonafarm képviseletében arra tett ígéretet, hogy a fórumon felmerült valamennyi kérdésre választ adnak a szakhatóság felé, utóbbi azt közzéteszi honlapján. A február elején indult környezetvédelmi szakhatósági eljárás maximális időtartama négy hónap.

[caption id="" align="alignleft" width="334"] Új munkahelyek és kétségek - a tervezett vágóhíd kapcsán mindkettő felmerül (fotó: AS)
[/caption]

A vágóhíd számokban

A tervek szerint 2016-tól működő vágóhíd Magyarország legnagyobb ilyen tevékenységet végző gyára lehet, éves kapacitása egymillió sertés lenne egyműszakos rendben. Az üzem csúcskapacitása szükség esetén 1,8–1,9 millió darabra is növelhető évente, amihez viszont nemcsak több (600-700) ember kellene, hanem a környezetvédelmi, technológiai feltételek újraértékelése is. Az évi egymillió sertés feldolgozása napi négyezer állat vágását jelenti. Ezek naponta 40-50 kamionnal érkeznének a vágóhíd telepére, jellemzően az autópálya irányából, az elkerülő úton.

A pécsi biztosan bezár

A mohácsi vágóhíd fejlesztése – Európa egyik legmodernebb létesítménye alapon évi egymillió sertés levágására és feldolgozására lesz majd képes – egy újabb baranyai Bonafarm-egység bezárását vonja majd maga után. A tervek szerint a mohácsi vágóhíd belépésével – ahol a termékek minél magasabb szintű feldolgozására törekednek majd – a pécsi húsüzem működése szükségtelenné válik. Utóbbi dolgozói közül minél többet irányítanának át Mohácsra, a telephely hasznosítása pedig új feladatot jelent.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!