Zsebre megy, ha alul-fölül sem laknak a társasházban

– A fölöttem levő lakásból több éve már, hogy külföldre költözött az ott élő család, az egy emelettel lejjebb lévőt pedig eladták, az új lakó nem költözött még be. Így egyikben sincs normál fűtés, ami egyértelműen tapasztalható csökkenést hozott középen lévő lakásom hőmérsékletén – jelezte észrevételét egy társasházban élő pécsi olvasónk.

Mint kiderült, problémája nem egyedi, Kertvárosban és Uránvárosban több százra tehető azon lakástulajdonosoknak a száma, akiknek szomszédságában fűtetlen vagy csak alig fűtött ingatlan van. A jelenség érintettjei azt tapasztalják, hogy a radiátorszabályzók azonos állása ellenére lakásuk helyiségeiben legalább egy, szélsőséges esetben akár két-három fokkal is csökkenhet a hőmérséklet. Egy húszfokos „állandó” esetében pedig az ilyen visszaesés már a tűréshatáron lehet. A szabályzó feltekerése pedig nyilvánvalóan a fűtésszámlán hagy nyomot.

A lapunk által megkérdezett energetikai és ingatlanszakértők egybehangzóan állítják, hogy az ebből a problémából fakadó veszteség nehezen kivédhető az érintettek számára. Megoldást talán csak a lakóközösség díjfizetői közötti költségmegosztás hozna, ez azonban nehezen átvihető.

Forintokban mérhető a megtakarítás

Egy 50-52 négyzetméteres átlagos pécsi panellakás éves fűtési költsége 100-110 ezer forint körül mozog. A szórás meglehetősen nagy, szélső esetben 70-130 ezer között is mozoghat. Az energetikus mindenképpen takarékosságot ajánl. Mivel a tömbházak lakásai között nincsenek szigetelések – a hőveszteséget legfeljebb szőnyegekkel, lambériákkal lehet mérsékelni –, a költségek mérséklésének egyetlen módja a hőfelhasználás csökkentése. A radiátorok letekerése akkor is megtakarítást hozhat, ha utóbb fel kell fűteni a lakást, vagy annak egyes helyiségeit, ugyanis ebben az esetben is kisebb hőveszteséggel számolhatnak a fogyasztók.

Nyugdíjasélet egy fűtött szobában

A PÉTÁV által is visszaigazolt fejlemény, hogy a mérés szerinti elszámolás elterjedésével párhuzamosan egyre inkább takarékossá váltak a pécsi távhőfogyasztók. Míg korábban, az átalánydíjas rendszerben a távfűtött lakásokban élők nem igazán foglalkoztak a felhasznált hőmennyiséggel – egy-egy túlfűtött lakásban visszatérő jelenség volt, hogy télen az ablakokon engedték ki a szobák melegét –, ma már kétszer is meggondolják, hogy merre tekerik a radiátorszelepet. A takarékosságban gyakori megoldás, hogy – különösen a nyugdíjasok – csak egy szobáját fűtik a lakásnak, a többi helyiséget nem, vagy csak használat esetén.