A szegény fűt, a pénzes szigetel

A napokban jelent meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kiadványa, amelyből kiderül, hogy 2014-ben nőtt a háztartások fogyasztása. Ezt az elemzés annak tudja be, hogy javult a lakosság jövedelmi helyzete.

Hogy mitől? A kritikusabb hangok szerint főként a választási kampányban csúcsra járatott közmunkaprogramtól, a nyugdíjreálérték-emeléstől, a családi adókedvezményektől, valamint a rezsicsökkentéstől. Egy biztos, az adatok szerint majdnem minden fogyasztási csoportban többet költöttek a háztartások, legnagyobb mértékben a hírközlési és a közlekedési kiadások emelkedtek. Csökkent viszont az élelmiszerre és a lakásfenntartásra fordított összegek részaránya. Ami viszont nem sokat változott, az a legrosszabb és a legjobb anyagi helyzetben lévő háztartások fogyasztása közötti különbség.

A szegényebbek arányaiban (az összes költésen belül) még mindig sokkal többet költenek a túléléshez közvetlenül szükséges dolgokra, így élelmiszerre vagy rezsire, mint bármi másra. Továbbá amíg a magasabb jövedelműek a lakáskarbantartásra fordítottak nagyobb összeget, addig az alacsonyabb keresetűek csak az energiára. Sarkítva: a szegény feltekeri a fűtést, a gazdag pedig szigetel. Ruhára a legszegényebb 20 százalék átlagosan havi 877 forintot, míg a jómódúak 4334 forintot költhettek, szórakozásra előbbieknek 1390, míg utóbbiaknak 10247 forint jutott.