Csúcsborokra számítanak Villányban

[caption id="" align="alignleft" width="323"] A szőlő már gyűlik a kádakban Villány környékén - a szakemberek szerint a harmadából kiváló borok lesznek (fotó: Laufer L.)
[/caption] Rendkívül ízgazdag, telt borokra számít Bock József villányi borász. A hegyközség elnöke szerint a napsütéses, kellemes meleget osztó vénasszonyok nyara kifejezetten minőségjavító, s minden remény megvan arra, hogy a kései érésű szőlőkből jobb bor lehet, mint amilyet a kétezres évjárat adott, és a végeredmény talán még a 2003-as csodát is felülmúlja. Márton napja mindezt remélhetően bizonyítani fogja. Bock szerint az érés 2-3 héttel előrébb jött, így legkésőbb október 15-én a történelmi borvidéken is befejeződhet a szüret.

Tiffán Ede hasonló véleményen van, s izgatottan várja a fejleményeket. „Ha lúd, legyen kövér” – jegyezte meg a híres borász –, aki abban reménykedik, hogy még a szerdára–csütörtökre jósolt eső sem kerüli el Dél-Baranyát, ami jótékonyan felfrissítheti a bogyókat. Kérdésünkre kijelentette: amennyiben a 2000-es esztendőt Villány legjobb évének mondtuk, az ideire feltétlenül újabb jelzőket kell majd keresnünk. Egyébként szerinte sokfelé sok minden megeshetett, a száraz nyár megtizedelhette az ültetvényeket, de Villányban a korai oportóból készülő zászlósbor, a portugizer zamata is csodálatos, a színe bársonyos, a beltartalma pedig minden álmot felülmúlt. Tiffán bízik abban, hogy az idei csúcsborok az áraikban is a topra kerülnek, meghálálva a figyelmet, törődést. Hiszen meg kell adni az árat azoknak a gazdáknak is, akik a helyi eredetvédelmi törvényben megszabott terméskorlátozást fölvállalták, és zölden „leszüretelték a termés felét”. Tehát mennyit kell majd fizetni? Nos, legalább ötezer és tízezer forint körül alakul majd a csúcsborok palackja. Az árat az is befolyásolhatja persze, hogy három–öt év múlva a nemzetközi borversenyeken mennyire hozzák a formájukat? Hány ezüstöt, aranyat, fődíjat sikerül majd besöpörnie Villánynak?

De mi a helyzet a villányi borvidék másik oldalán, a siklósi dűlőkben? Fontányi Ottó neves borász sommásan fogalmazott: „Biztos vagyok benne, hogy sokáig emlegetni fogjuk ezt az évjáratot. Ennyire egészséges szőlőt ritkán szüreteltünk, nem volt rothadás, penész, s érdekes módon a bogyókban korábban mért savtartalom a must forrása során megemelkedett, amire ritkán kerül sor. Igen szépen alakul minden, reményeinket felülmúlva...”

Mit szól mindehhez dr. Kozma Pál, az FVM Szőlészeti és Borászati Kutató Intézetének igazgatója? Nos, szerinte ha egy történelmi borvidéken az éves termés harminc százaléka csúcsbort ad, akkor illik csak arról beszélni. S ennek minden esélye megvan a közép-kései, illetve a kései érésű szőlők esetében. Biztosan akad majd olyan ültetvény, amiből a szüret után az évszázad borát lehet készíteni, akadhat olyan, ahol csak közepes minőség terem, másutt pedig a még elmegy kategóriába zuhanhat az idei évjárat.

Az idei évben országosan a várt négymillió hektoliter helyett csak hárommillió hektónyi borunk lesz, ezért úgy számolhatjuk, hogy 20–30 százalékkal voltak magasabbak a termelési költségek. Ezt részint a bor ára fogja visszaigazolni. Másrészt a csúcsborok nem tömegfogyasztásra készülnek, erősen pénztárcafüggő, hogy kik juthatnak hozzá.

A Szaharában sincs ilyen aszály, mint itt volt

Dr. Kozma Pál, az FVM Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének igazgatója, szőlőnemesítő mindenképpen különleges esztendőnek ítéli az ideit, hiszen erősen érződött a globális felmelegedés előszele. Százéves hőmérsékleti rekordok dőltek meg. A hihetetlenül száraz nyár után igyekezett az időjárás jóvátenni mindazt, amit elrontott, így aztán tájegységenként, borvidékenként, dűlőként másként értékelhetik az eredményeket a szőlőtermelők.

A szakember kóstolt például igen ízletes, jó zamatú oportót, de szerény minőségűt is. Van, ahol a termés 25–30 százalékát elvitte a hőség, másutt a jég munkálkodott. Jellemző, hogy július második felében hihetetlen nagy légköri aszály volt. Még éjszaka is olyan alacsony volt a levegő relatív páratartalma, amilyen még a Szaharában is ritkán fordul elő. Ezt csak a leginkább szárazságtűrő fajták és az idősebb ültetvények viselték el, köztük is inkább a késői érésű szőlők, amelyekben nem terhelte sok fürt a tőkét, tehát terméskorlátozással élt a termelő. Viszont jó volt, hogy a szőlőbetegségek járványszerűen nem jelentkeztek. Az egészséges szőlőtermés megalapozza a jó bort.

Az idei évben országosan a várt négymillió hektoliter helyett csak hárommillió hektónyi borunk lesz, ezért úgy számolhatjuk, hogy 20–30 százalékkal voltak magasabbak a termelési költségek. Ezt részint a bor ára fogja visszaigazolni. Másrészt a csúcsborok nem tömegfogyasztásra készülnek, erősen pénztárcafüggő, hogy kik juthatnak hozzá. A Szaharában sincs ilyen aszály, mint itt volt Dr. Kozma Pál, az FVM Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének igazgatója, szőlőnemesítő mindenképpen különleges esztendőnek ítéli az ideit, hiszen erősen érződött a globális felmelegedés előszele. Százéves hőmérsékleti rekordok dőltek meg. A hihetetlenül száraz nyár után igyekezett az időjárás jóvátenni mindazt, amit elrontott, így aztán tájegységenként, borvidékenként, dűlőként másként értékelhetik az eredményeket a szőlőtermelők.

A szakember kóstolt például igen ízletes, jó zamatú oportót, de szerény minőségűt is. Van, ahol a termés 25–30 százalékát elvitte a hőség, másutt a jég munkálkodott. Jellemző, hogy július második felében hihetetlen nagy légköri aszály volt. Még éjszaka is olyan alacsony volt a levegő relatív páratartalma, amilyen még a Szaharában is ritkán fordul elő. Ezt csak a leginkább szárazságtűrő fajták és az idősebb ültetvények viselték el, köztük is inkább a késői érésű szőlők, amelyekben nem terhelte sok fürt a tőkét, tehát terméskorlátozással élt a termelő. Viszont jó volt, hogy a szőlőbetegségek járványszerűen nem jelentkeztek. Az egészséges szőlőtermés megalapozza a jó bort. A szőlő már gyűlik a kádakban Villány környékén - a szakemberek szerint a harmadából kiváló borok lesznek (fotó: Laufer L.) -->