Egyre több a feketemunkás Dél-Dunántúlon

A régiónkban megközelítőleg kétszer annyi feketemunkást csíptek meg az ellenőrök, mint tavaly egész évben. Ami lehet, hogy az ellenőrök éberségének javulását, de az is lehet, hogy a feketemunkások számának gyarapodását jelzi. Mindenesetre Papp Gábor, az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség Dél-dunántúli Felügyelőségének igazgatója számára úgy tűnik, manapság sok vállalkozó inkább megkockáztatja, hogy a munkásait zsebből fizeti, mintsem munkaszerződést kössön, felvállalva a bér terheit. A nyári balatoni razzián lepődtek meg igazán az ellenőreik, hiszen az idénymunkások foglalkoztatóit a sajtón keresztül az akcióról előre értesítették, mégis sokszáz feketemunkást találtak.
 
Persze nincs min csodálkozni, amikor az ex-miniszter Kóka János villáját is feketemunkások építették, vagy amint az a közelmúltban kiderült, a kaposvári APEH székházban is hiányzott az ott dolgozó őrző-védők munkaszerződése. Utóbbiról Papp Gábor elmondta, hogy erről az APEH nem tehet, hiszen nincs joguk a munkaszerződések meglétét vagy hiányát vizsgálnia. Másrészt leszögezte: mivel egyelőre folyamatban lévő ügyről van szó, és szálai messzire visznek, korai volna a kaposvári esetről konkrétumokat közzé tenni. Úgy véli, hogy februárig is elhúzódhat a vizsgálatsorozat, s már előre feltételezhető, hogy az ügy a bíróságon fog landolni. Viszont tény, hogy nehezen megy a gazdaság kifehérítése. A zsebbe fizetés elsősorban az építőiparban divat, a mezőgazdasági idénymunkák alatt, valamint a kereskedelem különböző területein. Pedig a vállalkozók sokat kockáztatnak, igyekezve különböző trükkökkel kitérni a bírságok alól. Ezek között ott a színlelt szerződéssel való foglalkoztatás, ami a munka világában súlyos jogsértésnek számít, hasonlóképpen mint a jogellenes munkaerő-kölcsönzés, a munkaidővel való játszadozás, netán a fiatal munkavállalók alkalmazási szabályainak felrúgása.