Elmaradt az év eleji élelmiszer-áremelés

Az ENSZ élelmiszerügyekért felelős szervezete szerint várhatóan ezen a viszonylag magas szinten stabilizálódnak az élelmiszerárak (vagy csak kisebb mértékben növekednek), vagyis a tavalyi durva áremelések után nyugodtabb hónapok jöhetnek. Egyes szakértők szerint akár még árcsökkenéssel is lehet számolni, mivel a nemzetközi élelmiszerpiacon olcsóbb lett a gabona, a magyaroknak pedig egyre kevesebb elkölthető pénzük van, így a kereskedők nem szívesen kockáztatnak áremeléssel.

A családok mindebből csak annyit érzékelnek, hogy a bevásárlásnál több vagy kevesebb termék kerülhet a kosárba. A piacokat, illetve a hipermarketeket járva megpróbáltunk egy listát készíteni azoknak az alapvető élelmiszereknek az áráról, amelyek szinte minden háztartásban megtalálhatóak. A következőkre jutottunk: aminek novemberben nagyon nőtt az ára, és ezt azóta is tartja, az a burgonya. Szeptemberben még arról számolhattuk be, hogy 70–80 forintba kerül egy kiló, ma ugyanekkora mennyiséget 150–200 forintért kapunk. A vöröshagyma ára is nőtt, és ezzel együtt szinte minden zöldségé: drágább a kígyóuborka, a paprika, a paradicsom. A narancs, a banán és az alma ára viszont alig változott.

A tejért és a tejfölért ugyannyit kell fizetnünk, mint pár hónapja, hasonlóan az olajhoz, a liszthez, a cukorhoz és a kenyérhez. A kávék, a csokoládék és a sós ropogtatnivalók viszont egyre drágábbak: a kilós őrölt kávék ára 1400–3500 forint között mozog, a 100 grammos csokik 220–350 forintba kerülnek, míg a 75 grammos chipsek 200–300 forintba. A sertés- és a marhahús is többe kerül, mint pár hónappal ezelőtt. Előbbi kilója 1200-tól, utóbbié 2400 forinttól indul.

Várhatóan idén sem fog csökkenni az áfa

A termékek árát több minden befolyásolja, így például a termények mennyisége, minősége, a kereslet-kínálat viszony, vagy az általános forgalmi adó (áfa). Utóbbi tekintetében rossz híreket kaptunk tavaly év elején, mivel az általános forgalmi adókulcsot 25-ről 27 százalékra emelték, emiatt nőttek a rezsikiadások, az élelmiszerárak, az utazási költségek, és sok más szolgáltatás ára is. (Így például az üzemanyagokon is érződött az áfaemelés: akkoriban egyszerre hat, illetve hét forinttal lett drágább a benzin és a gázolaj).

Mindemellett a kormány az úgynevezett „chipsadóval” terhelt élelmiszerek listáját is bővítette, ami szintén megemelte egyes termékek árát. A becslések szerint az emelések összességében havi 8–12 ezer forint pluszterhet róttak a családokra.

Idén még csak annyit lehetett hallani az áfa változtatásáról, pontosabban az esetleges csökkentésről, hogy „a kérdéskör napirenden van”.

Az alapvető élelmiszerek áfájának mérséklésével kapcsolatban azonban konkrét intézkedés egyelőre nem várható, mivel az országnak erre jelenleg nincs pénze. Pedig az élelmiszeripari szereplők már régóta lobbiznak azért, hogy csökkentsék az alapvető élelmiszerek áfakulcsát 10 százalék körüli szintre, ami jelentős árcsökkenést eredményezne, a párhuzamosan megnövekvő kereslet pedig részben kompenzálhatná az áfa­kiesést, és visszaszorítaná az áfacsalásokat is.

Az Ernst & Young tanácsadó cég tavaly publikált tanulmánya szerint viszont a lépés 30 milliárd forintos azonnali mínuszt jelentene az egyéb adóbevételekkel korrigálva.

Zsákban olcsóbb

Gyakran hallani a tanácsot, hogy akkor érdemes bevásárolni valamiből, amikor éppen alacsony az ára. Akik így tettek, és még ősszel megvették a több tízkilós zsákos krumplit, jól jártak, hiszen kilónként akár száz forintot is megspórolhattak. A háziasszonyok azonban gyakran panaszkodnak arra, hogy a lisztet, a búzadarát vagy a zsemlemorzsát ma már nem lehet hetekig, hónapokig tárolni, mert „pókhálós” lesz. Ugyanez igaz a pékárura és a tejtermékekre is: egy-két nap alatt megromlanak, megpenészesednek.

Így ha valamiből egyszerre sokat veszünk olcsón, de végül nem tudjuk felhasználni, a takarékoskodásból pénzkidobás lesz. A társasházakban ráadásul gyakran megfelelő helyiség (így például pince) sincs, ahol az élelmiszereket megfelelően tárolni lehetne.