Gazdaság

2007.10.23. 13:26

Expo Center: a rezsi és a hitel béklyójában

A 245 milliós tervezett bevétel mellett is jóval több mint félmilliárdos az Expo Center idei pénzügyi hiánya. A jelentős fenntartási költség is gátja az eredményes üzemeltetésnek, és kérdéses, hogy van-e igény egy ilyen központra a térségben.

Cseri László (DN)

Problémák vannak az Expo Center gazdálkodásával. Tetemes a pénzügyi hiány, ami egyrészt abból adódik, hogy a közel kétmilliárdos kölcsönt, amelyből építették, kamatostul vissza kell fizetni, másrészt nagyon magas a rezsi és az üzemeltetési költség.

Arra vonatkozóan, hogy a bevételek vajon miért nem magasabbak, némi választ kaphatunk az EKF egyik kulcsprojektje, a Pécsi Konferencia és Koncertközpont megvalósíthatósági tanulmányában található elemzésből, amely az Expo Centerről szól. Ebben többek közt az olvasható, hogy bár a létesítmény alkalmas vásárok és könnyűzenei rendezvények megtartására, de például technológiája miatt nem ideális színvonalas konferenciák megszervezéséhez, akusztikai kialakítása pedig nem megfelelő zárt terű komolyzenei koncertekhez.

A tanulmány megállapítja, hogy a fajlagos bevételek növelését a régióra jellemző alacsony fizetőképes kereslet korlátozza. Az üzemeltető tapasztalatai szerint ugyanis a néhány jelentős megarendezvénytől eltekintve a budapesti árak nagyjából ötven százaléka érvényesíthető Pécsett.

Ugyanakkor a műszaki kialakításból származó jelentős fenntartási költség is gátja az eredményes üzemeltetésnek. Az épület fűtése és hűtése a sátortetős kialakításból eredő nagy hőveszteség miatt csak igen jelentős energiaráfordítással oldható meg. Hőszigetelt fedéssel – tehetjük hozzá –, a probléma orvosolható lenne.

Varga Péter, a PVV Zrt. vezérigazgatója elmondása szerint egyelőre a Rendezvényszervező Kht.-nál történő elbocsátásokkal próbálnak valamennyit lefaragni a költségekből, és a 36 fős állományt egyharmaddal csökkentik a tapasztalt szakértői gárda megtartásával. Ezzel együtt a pénzügyi veszteség jövő évben is tetemesnek mutatkozik, ezt pedig a részvénytársaság képtelen finanszírozni.

A vezérigazgató úgy gondolja, városi segítség nélkül a probléma megoldhatatlan. Egyelőre két utat lát: vagy az Expo Centert kellene a városnak favorizálnia, hogy magasabb legyen a bevétele, vagy el kell adni a létesítményt.

Nem várható, hogy a jövőben a város kulturális intézményeinél olyan összevonásokra kerüljön sor, mint az oktatási vagy a szociális intézmények esetében, legalábbis a készülő kulturális stratégia ezt nem tartalmazza, mondta Gonda Tibor alpolgármester. Ebből következően nem valószínűsíthető az sem, hangsúlyozta, hogy miképpen az már korábban is felvetődött, a Pécsi Kulturális Központ egybeolvadjon a Rendezvényszervező Kht.-val. Elképzeléseik szerint a Pécsi Kulturális Központ működtetné a Pécsi Konferencia- és Koncertközpontot, amelyben a Pannon Filharmonikusok – jogilag önálló intézményként – mint „albérlő” kapna helyet, amennyiben az elképzelés nem mond ellent a decemberre elkészülő megvalósíthatósági tanulmánynak.

Tárgyalások zajlanak ugyanakkor a minisztériummal arról, hogy 2008 januárjától a város változatlan állami finanszírozás mellett átvenné a Filharmónia Dél-Dunántúl Kht.-t. Az alpolgármester szerint arra van esély, hogy az Antal–Lusztig gyűjtemény szakmai működtetését átvenné a város a Rendezvényszervező Kht.-tól, de az Expo Centerre egyelőre nem mutatkozik semmiféle igény.

Egymásra mutogatott a tervező, a kivitelező, a beruházó

Az Expo Centert egy évig nem lehetett átadni rendeltetésének a súlyos hiányosságok miatt.

A beruházó úgy gondolta, hogy a generálkivitelező és az alvállalkozók hada végzett elfogadhatatlan minőségű, egy ideig életveszélyesnek is ítélt munkát, a kivitelezők szerint viszont gyalázatosak voltak a tervek, így kénytelenek voltak improvizálni építés közben. Még olyan szakvélemény is született, amely szerint a sátor semmiféle normának nem felelne meg még Afrikában sem. Toller László polgármester úgy vélekedett a közgyűlésen, hogy „nem a sikertelenség, hanem a siker szimbóluma ez a kétmilliárdos beruházás, s remélem, hogy

a nyáron ott tombol és tapsol mindenki azokon a rendezvényeken, amiket ott fognak rendezni”. A siker szimbólumát azonban félmilliárdos költséggel át is kellett építeni, lecserélték a teljes vászonborítást, majd mára egyértelműen kiderült róla, hogy a szuperprodukciókkal együtt létezése igencsak veszteséges, hiszen a bevételek összege a hitel kamatait sem képes fedezni.

Önkormányzati ingatlanra jegyezték be a jelzálogot

A létesítmény beruházója a Pécsi Rendezvényszervező Kht. volt, amelyet a város százszázalékos tulajdonában lévő PVV Zrt. hozott létre. Bár azt a korábbi vezetés tagadta, de a városhoz történő szorosabb kötődés abból is egyértelműen kitűnik, hogy a közgyűlés 2005-ben határozatban hatalmazta fel a polgármestert egy jelzálogjogot alapító szerződés aláírására. Ez arról szólt, hogy a város egyik ingatlanára a Magyar Fejlesztési Bank javára jelzálog legyen bejegyezve 1,7 milliárd forint erejéig a Pécsi Rendezvényszervező Kht. részére nyújtott hitel fedezetéül. Ezt a közgyűlés később 1,8 milliárdra módosította,

s e hitel segítségével épült fel a két és fél milliárdos Expo Center úgy, hogy a kht., vagy jobb híján a kezes PVV Zrt. fizeti vissza a részleteket a kamatokkal együtt 2014-ig évről évre.

Felvetődik az előző városvezetés és a PVV Zrt. vezetésének felelőssége a megvalósíthatósági tanulmány elmaradásáért, a tervezés, az építkezés és a hasznosulás kudarcaiért, s mindez tanulságul szolgálhat az EKF-beruházások megvalósítása során.

A beruházó úgy gondolta, hogy a generálkivitelező és az alvállalkozók hada végzett elfogadhatatlan minőségű, egy ideig életveszélyesnek is ítélt munkát, a kivitelezők szerint viszont gyalázatosak voltak a tervek, így kénytelenek voltak improvizálni építés közben. Még olyan szakvélemény is született, amely szerint a sátor semmiféle normának nem felelne meg még Afrikában sem. Toller László polgármester úgy vélekedett a közgyűlésen, hogy „nem a sikertelenség, hanem a siker szimbóluma ez a kétmilliárdos beruházás, s remélem, hogy

a nyáron ott tombol és tapsol mindenki azokon a rendezvényeken, amiket ott fognak rendezni”. A siker szimbólumát azonban félmilliárdos költséggel át is kellett építeni, lecserélték a teljes vászonborítást, majd mára egyértelműen kiderült róla, hogy a szuperprodukciókkal együtt létezése igencsak veszteséges, hiszen a bevételek összege a hitel kamatait sem képes fedezni. Önkormányzati ingatlanra jegyezték be a jelzálogot A létesítmény beruházója a Pécsi Rendezvényszervező Kht. volt, amelyet a város százszázalékos tulajdonában lévő PVV Zrt. hozott létre. Bár azt a korábbi vezetés tagadta, de a városhoz történő szorosabb kötődés abból is egyértelműen kitűnik, hogy a közgyűlés 2005-ben határozatban hatalmazta fel a polgármestert egy jelzálogjogot alapító szerződés aláírására. Ez arról szólt, hogy a város egyik ingatlanára a Magyar Fejlesztési Bank javára jelzálog legyen bejegyezve 1,7 milliárd forint erejéig a Pécsi Rendezvényszervező Kht. részére nyújtott hitel fedezetéül. Ezt a közgyűlés később 1,8 milliárdra módosította,

s e hitel segítségével épült fel a két és fél milliárdos Expo Center úgy, hogy a kht., vagy jobb híján a kezes PVV Zrt. fizeti vissza a részleteket a kamatokkal együtt 2014-ig évről évre.

Felvetődik az előző városvezetés és a PVV Zrt. vezetésének felelőssége a megvalósíthatósági tanulmány elmaradásáért, a tervezés, az építkezés és a hasznosulás kudarcaiért, s mindez tanulságul szolgálhat az EKF-beruházások megvalósítása során. -->

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!