Gazdasági világválság: hogyan kezdődött?

A világon minden évszázadra egy súlyos pénzügyi válság jut. A 21. század pénzügyi pánikját úgy néz ki, hogy már az első évtizedben kipipálhatjuk, ami egyébként az 1929-es gazdasági krízis óta a legsúlyosabb. Ez nagyon sok embert félelemmel tölt el, sokan történelemkönyveink archív felvételeit vizionálják a híradóba: emberek állnak sorban az élelmiszerboltok előtt, jeggyel a kezükben, az utcán söprik a pénzt, mert semmi értéke nincs…Nem látunk a jövőbe, reméljük nem ez fog bekövetkezni.

Amit viszont megtudhattunk Steven T. Westontól, az Amerikai Nagykövetség pénzügyi referensétől kedden délután a Közgázon tartott előadásán, hogy hogyan kezdődött a gazdasági világválság, amit nagyon sokáig nem mertek, vagy nem akartak kimondani, helyette azt a divatos kifejezést használták, hogy likviditási gondokkal küzdünk.

A gazdasági referens prezentációját a Mária utcában található Amerikai Kuckó szervezte meg, a kis terem zsúfolásig megtelt érdeklődő közgazdász hallgatókkal. Az úriember arra bíztatott mindenkit, hogy inkább párbeszéd, vita alakuljon ki, nem egy száraz tényhalmazt szeretne felsorolni. Szerencsére a közönség külön kérés nélkül is tett fel kérdéseket.

[caption id="" align="alignleft" width="350"] Zsúfolásig megtelt a terem (Fotó: Schumann Tamás)
[/caption]Weston úr előadásából megtudhattuk, hogy a mai válság 2000-2001-be vezethető vissza, amikor az USA-ban, nem tisztázott okok miatt az ingatlanok árai elkezdtek zuhanni. Az emberek megörültek ennek, és elkezdtek házakat vásárolni, mert rájöttek, hogy ha most megveszik, az államtól nagy mennyiségű hitelt vehetnek fel, amit csak 30-40 év alatt kell törleszteniük, és ha netán idő előtt sikerül kifizetniük a fennmaradó összeget, akkor a házat nagy nyereséggel el tudja adni. Ezekben az években az amerikai történelemben példátlan módon az embereknek 65 %-a saját házzal vagy lakással rendelkezett, aminek töredékét fizették csak ki.
 
Igen ám, de az állam és a bankok rájöttek, hogy ez nekik nem kifizetődő, így megtették a megfelelő korrekciós lépéseket. Ezek természetesen kedvezőtlenek voltak a hitelt felvett emberek számára, mert nem másról volt szó, mint a törlesztési összeg megemeléséről, amit az illető nem, vagy nehezen tudott teljesíteni. A házárak is nagyon megemelkedtek, különböző hitelkonstrukciókat dolgoztak ki, pl. azt, hogy nagyon kevés induló önrészt fizet a hitelt felvevő, amit pár hónap után radikálisan megrántanak. Ennek hatására viszont nagyon sokat estek a lakásárak, mert többé nem érte meg házakat felvásárolni és eladni. A bizonytalan lakáshelyzet először hitelválságot, majd szép lassan, 2007-2008-ra gazdasági világválságot okozott.

Az államok megpróbálták menteni a menthetőt, különböző csúcsokat hívtak össze, a Kongresszus az USA-ban 700 milliárd dollárról szóló azonnali segélyt szavazott meg, azonban ezeket a lépéseket már akkor tették meg, amikor a gépezet rég beindult és már durván látható jelei voltak a válságnak.

[caption id="" align="alignright" width="350"] Weston úr előadásából megtudhattuk, hogy a mai válság 2000-2001-be vezethető vissza (Fotó: Schumann Tamás)
[/caption]Kiket lehet okolni? Azokat az embereket, akik kihasználták a lehetőséget és felvettek hitelt? Azokat, akik adták a hitelt? A brókereket? Az államot a korrekciós lépések megtétele miatt? Esetleg spekulációk állnak a háttérben? Ennek van a legnagyobb valószínűsége, de sajnos nem bizonyítható. Hol tartunk most? A bankok nem hajlandók hitelt adni, vagy legalábbis nagyon megnehezítették a hitel felvételét. Weston úr elmondása szerint az USA-ban pl. óriási probléma, hogy diákoknak sem juttatnak jelenleg hitelt, azt a támogatást, amit nálunk diákhitelnek hívnak.

Az emberek bizalma nagyon megcsappant a bankok iránt, mindenki az államosításoktól tart. Ingatlanba nem fektetnek, állítólag most aranyba kell invesztálni. Az Európai Unió gazdasági növekedését a jövő évre 0 %-osra becsülik, aminek még örülhetünk is, hacsak nem megy át mínuszba. A forint elleni spekulációkat ismerjük, remélhetőleg ezen a héten már stabilizálódik a helyzet. Bár a magyar fizetőeszköz is akkor járna a legjobban, ha be tudnánk vezetni az eurót. A mostani helyzetben bármi elképzelhető.

Amerika jelenleg kivár. El van foglalva az elnökválasztással, nem lép addig semmit, amíg nem tudja biztosan, hogy republikánus vagy demokrata folytatása lesz az amerikai történelemnek. McCain a szabad piac híve, Obama viszont némi védelmet szeretne nyújtani a saját gazdaságnak, pontosan azért, hogy a jelenlegi helyzethez hasonló szituáció ne fordulhasson elő. Vagy ha meg is történik, ne rántsa magával az egész világot. A világon több csúcsot tartanak, amin egyeztetnek, megoldást keresnek. Legutóbb október 10-én ült össze a G7, november 20-án pedig 20 ország részvételével tartanak tanácskozást. A végső megoldás valószínűleg egy új gazdasági rendszer lesz, mert a régi idejétmúlt. Hogy ez mit takar pontosan? Részleteket nem lehet tudni, de az biztos, hogy egy szigorúbb, központosított pénzügyi struktúra lesz.

Weston úr lapunknak a magyar gazdasági helyzetre vonatkozó kérdésére azt válaszolta, hogy három hónapja van Budapesten, és három évig fog itt maradni, így ez idő alatt jobban meg fogja ismerni a helyzetünket, egyelőre annyit tud mondani, hogy szerinte túl sokáig vártunk arra, hogy a szomszédos országok elkezdjenek valamilyen reformot. Mivel ez nem történt meg, Magyarország csak követni, másolni tudja a példákat és lehet, hogy már el van késve vele.

A gazdasági referens derűlátó. Szerinte a bevezetőben vázolt forgatókönyv megtörténtének nagyon kicsi a valószínűsége, nem kell felkészülnünk hasonló világválságra, mint az 1929-33-as. Reméljük a legjobbakat! Vajon túl vagyunk a nehezén? A forint újra erősödik, a tőzsdék pluszban zárnak. Nem lehet tudni, hogy ez csak pillanatnyi visszatérés, vagy tényleg kezd kiderülni a Nap a világgazdaság egén.