Már nem szennyez a mohácsi gyár

Amint azt Novák Tibor, a Kronospán-Mofa Kft. vezérigazgatója kiemelte, a termelést 1959-ben megkezdő üzem történetében fordulópontot jelent a most befejeződött modernizálás. Nemcsak az épületeket, csarnokokat újították fel, hanem a gyártósort is. A több, mint ötmilliárd forint alaptőkéjű társaság teljesen környezetbarát technológiával dolgozik. A régi „Mofa” úgynevezett vizes eljárással állította elő a farostlemezt, s ezzel évente mintegy egymillió köbméter, tisztítatlan vizet engedett vissza a Dunába, károsítva ezzel a folyó élővilágát. Ezzel szemben a modernizáció után a gyár egyáltalán nem bocsát ki káros anyagokat.

A gyár avatásán részt vett Veres János pénzügyminiszter is. A szaktárca vezetője úgy vélekedett, a cég igen jelentős, évente tizennyolcmilliárd forintos tervezett árbevétele kedvező alapot jelenthet a működéséhez. Kifejtette, a gyár újjászületése a magyar gazdaság szerkezeti átalakításának iskolapéldája is lehet. Hozzátette azt is, míg a gazdaságban ezeket a szükségszerű változtatásokat az emberek elfogadják, az állam szerkezetének megújítását már nehezebben veszik tudomásul.

A mohácsi farostlemezgyár egyébiránt jelenleg százhetven embernek ad munkát közvetlenül, a beszállítókat is beleértve – a cég közlése szerint – több ezernek.

A cég a most lezárult fejlesztés alatt is termelt, a lengyelországi, és oroszországi gyárakból származó alapanyagokat lakkozták, viszont a beruházás után már azokat is helyben tudják előállítani. Az üzem szinte teljes egészében exportra termel, termékeik nyolcvan százalékát külhonban értékesítik. Legnagyobb vásárlóik a környező országok, ám, miután minőségi termékek előállítására is képesek, a nyugati piacokat is megcélozzák.