Sokan tartanak az urántól

Újra sokat hallunk a pécsi uránbánya tervezett újranyitásáról, habár biztos, hogy 2016 előtt nem nyit meg. Ám ma is sok pécsi lakos és környezetvédő figyeli aggódva az eseményeket. Félelmük oka, hogy szerintük szennyeződhet az ivóvízbázis, s hogy megnövekedhet a térségben a sugárzás miatt a rákos megbetegedések száma. A bányanyitást tervező Wildhorse-nál hangoztatták, ők a régitől eltérő, sokkal kevésbé veszélyes technológiát fognak alkalmazni. Nem lesz a mélyben emberi részvételű kitermelés, s az uránércet tartalmazó köveket is zárt rendszerben juttatják a dúsítóüzembe.

A kormány által 1996-ban megrendelt, 2008-ban záruló, 11 ezer volt uránbányász egészségügyi nyomon követését vizsgáló program tapasztalatai kimondták: a bányászok az országos átlag felett betegedtek meg tüdőrákban, s másoknál jóval korábban haltak meg a betegségben. A régiós foglalkozás-egészségügyi központ főorvosaként dr. Ruzsa Csaba is részt vett a kutatásban. Elmondta, egyértelműen volt összefüggés a bányászat és a daganatos megbetegedések között, bizonyítani a légzőszervi rákos betegségeket lehetett, de sokan kaptak gyomor- vagy bőrrákot is.

A kezdeti időszakban, 1974 előtt dolgozók jártak a legrosszabbul, aztán megkezdődött a bánya kiszellőztetése, így javultak a föld alatt dolgozók életesélyei, igaz, nőtt az ízületi megbetegedésekben szenvedők száma. Ruzsa Csaba hangsúlyozta: a legnagyobb veszélyben azok voltak, akik a föld alatt dolgoztak a kitermelésben, így ha ebben változás lesz, a veszély is jelentősen csökkenhet.

Főként a közel állók

HABÁR A régitől egészen eltérő bányászati technológiát ígér Pécsre a Wildhorse, nem lehet kárhoztatni azokat, akik most félelmeiknek adnak hangot. A bányaüzem „szomorú” öröksége még elevenen él a baranyaiakban: az 1956-ban megnyitott, negyven évig üzemelő pécsi uránbányában dolgozók közül sokan veszítették életüket tüdőrák és más daganatos megbetegedés miatt. Szakemberek szerint a pécsi urán nem túl erős koncentrációjú, szinte csak az érccel közvetlenül kapcsolatba kerülők „félhetnek” a sugárzástól.

Alkalmasságot kizáró ok

DR. RUZSA CSABA szerint a vizsgálat tapasztalatai az üzemorvosokat is segíthetik, a majdani jelentkezők közül azokat javasolhatják a munkára, akiknél a rákos megbetegedések kialakulásának kockázata alacsony. Genetikai vizsgálatokat is végeztek ugyanis, s így jó eséllyel meg lehet mondani valakiről, mekkora eséllyel alakulhat ki nála sugárterhelés miatt daganatos betegség. A bányászok egy része ugyanis már 1-2 év alatt megbetegedett, míg mások később sem lettek rákosok.

Babos Attila (Dunántúli Napló) -->