Stratégiailag kiemelt cég lesz a Zsolnay-gyár

A szerdai Magyar Közlönyben jelent meg az a rendelet, melynek értelmében a kormány stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté nyilvánítja a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt.-t. Erre a csődtörvény ad lehetőséget - olvasható a Portfolio.hu-n. 

Arról eddig nem lehetett hallani, hogy ilyen komoly lenne a baj a Zsolnay háza táján, de a jelek szerint a felszámolás küszöbén állhat a társaság, ha már ilyen lépéshez folyamodott a kormány.

A csődtörvény 65. paragrafusa szerint olyan társaságokat emelhet így ki a kormány, amelyek adósságainak rendezéséhez, hitelezőikkel való megegyezéséhez, reorganizációjához nemzetgazdasági érdek vagy kiemelt közérdek fűződik. Avagy amelyek esetében kiemelt gazdaságpolitikai érdek fűződik ahhoz, hogy a jogutód nélküli megszüntetés gyorsabban és átláthatóbban történjék – ha előreláthatólag nem szüntethető meg a vagyonhiány és a fizetésképtelenség.

Cséplő Petra, a Zsolnay Zrt. igazgatóságának elnöke, a többségi tulajdonos, Bachar Najari felesége megkeresésünk után csütörtökön közleményt juttatott el szerkesztőségünkhöz. Azt írta, a sajtóból, megdöbbenéssel értesültek arról, hogy a kormány stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté nyilvánította a társaságukat. A teljes közleményt a cikk alján találja.

Az önkormányzat biztonságot akar

Tudnak-e fennálló csődhelyzetről, felszámolásról, s miképpen kommentálják a kormány döntését – egyebek mellett ezeket kérdeztük a pécsi önkormányzattól s a kisebbségi tulajdonos Pécs Holdingtól. Választ a Polgármesteri Kabinetirodától kaptunk: „Pécs városa minden olyan döntést támogat, amely a Zsolnay-gyár biztonságát szolgálja”. Kerestük természetesen a kormányszóvivői irodát is tegnap, hogy megtudjuk tőlük, mi volt a Zsolnay kiemelt szervezetté nyilvánításának az oka, kinek a javaslatára döntött a kormány, mi következik szerintük ezután, valamint hogy nem problémás-e szerintük, hogy a többségi tulajdonos nem is tudott a kormány lépéséről. Kérdéseinkre lapzártánkig nem kaptunk választ.

Valaki kivásárolná?

Érdekes körülményre hívta fel a Cséplő Petra által jegyzett Zsolnay-közlemény a figyelmet. „Sajnálatosnak kell azonban értékelnünk az elmúlt hetekben a gyárat ért erőszakos kivásárlási szándékot, amelyhez tevőleges partnerséget mutatnak egyes önkormányzati képviselők” – írták. A képviselőket azonban nem nevezték meg.

A kivásárlási szándékról viszont azt mondták, a gyár sok évvel korábbi, a Magyar Fejlesztési Bankkal megkötött fejlesztési hiteleinek jelenleg is folyamatban lévő hitelkonszolidációs eljárásába durván beavatkozva, követelésvásárlási ajánlattal élt egy harmadik fél. Egy, a gyárat s annak egyre erősebb piacait megszerezni kívánó építőipari cég, amely korábban már tett vételi ajánlatot a Pécs Holding kezében lévő Zsolnay-részvényekre is.

Lapunk múlt ősszel megkereste az MFB-t, hogy megtudja, a Zsolnay kifizette-e a szeptember végén esedékes mintegy kétszázmilliós hitelét, amelyre már egy év extra fizetési haladékot kaptak 2014 őszén, de banktitokra hivatkozva nem kaptunk választ. Úgy tudjuk, ez a hitel még mindig nincs kifizetve, de van erre vonatkozó tulajdonosi szándék.

A Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. közleménye

A Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. és fő tulajdonosi köre megdöbbenéssel értesült a Magyar Közlönyben megjelent szerdai rendeletről a sajtóból és amelyet a Portfolio.hu közölt le először és amelyben a kormány stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté nyilvánítja a Társaságot a Csőd tv. 65.§. alapján.

Mai napi tájékozódásunk szerint a gyár ellen semmiféle csőd- avagy felszámolási kérelem nem érkezett a Pécsi Törvényszékhez és ennek egyebekben  ténybeli és  jogalapja nem is áll fenn.

Társaságunkban a külföldi befektető fő tulajdonos a Várossal kötött szerződés szerinti tőkeemeléseket végrehajtotta, a gyár a munkahelyeket megtartotta, az exportot és az ebből eredő árbevételeit folyamatosan növeli, emiatt nem áll fenn csőd, avagy felszámolási fizetésképtelenségi helyzet!

Sajnálatosnak kell azonban értékelnünk az elmúlt hetekben, a gyárat ért erőszakos kivásárlási szándékot, amelyhez tevőleges partnerséget mutatnak egyes önkormányzati képviselők.

A gyár sok évvel korábbi keletkezésű és a Magyar Fejlesztési Bankkal megkötött fejlesztési hiteleinek jelenleg is folyamatban lévő hitelkonszolidációs eljárásába durván beavatkozva, követelésvásárlási ajánlattal élt egy, a gyárat és a 2016 évre már láthatóan kedvezően mutatkozó piacait megszerezni kívánó nem porcelán-, és pirogránit gyártási főtevékenységű építőipari cég, aki egyebekben vételi ajánlatot is tett korábban a Pécs Holding Zrt. kezében lévő Zsolnay részvényekre.

Társaságunk meggyőződése, hogy a már helyreállított működésű Zsolnayt állami-városi? tulajdonba visszaszerezni szándékozók nem a köz érdekéből indítatva tették meg előterjesztésüket a Kormánynak, hanem önös érdekből, egy újabb privatizációs manőver előkészítéseként, a társaság működtetésébe eddig több száz millió forintot beáldozó külföldi befektető sárba tiprásával, a vele való elszámolás lehetőségének teljes kizárásával, államhatalmi eszközökkel.

Milyen magyar üzleti jogbiztonság az, hogy egy normálisan működő, ráadásul Hungarikum címmel védett örökségvédelemmel érintett Zsolnayt csak úgy el lehet venni, annak működtetőjétől?
A több mint 200 pécsi munkahely megszüntetésének felelősségét melyik pécsi városvezető fogja ezek után viselni, ha egy budapesti vagyonfelügyelő a bezárásról dönt? Mi lesz a Zsolnay jövője?
Az amúgy is költségvetési problémákkal terhes Pécsi Önkormányzatot miért és kinek a felelősségére kell veszélyeztetni a várható peres eljárásokkal?
Nagyon szeretnénk kérdéseinkre  választ kapni és ezt talán a Pécsi Polgárok többsége is így gondolja.

Pécs, 2016.02.11.
Cséplő Petra, Igazgatóság Elnöke