Távhőáremelés: harminc százalék?

Egybehangzóan és erőteljesen tiltakozik az új energiatörvény tervezete ellen a Biomassza Erőművek Egyesülése, illetve a kapcsolt termelést folytató – azaz villamosenergiát- és hőt párhuzamosan előállító – erőműveket tömörítő Magyar Kapcsolt Energia Társaság. Mint ismeretes, Lázár János, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője januárban nyújtotta be módosító javaslatát.

A tervezet szerint az állam a jövőben jóval kevesebbet fizetne azért az energiáért, amit kormányrendeletben szabályozott ár alapján, garanciával vesz át az erőművektől. Az árat idén 25, majd később további 35 százalékkal csökkentenék. A javaslat előírja továbbá, hogy a jövőben nyolc centiméternél vastagabb fát nem lehet felhasználni a biomassza-termelésben. A szakma szerint az első intézkedés a kapcsolt energiatermelőket és a megújuló energia termelőket egyaránt ellehetetleníti.

[caption id="" align="alignleft" width="334"] A tervek szerint nyolc centiméternél vastagabb farönköket a jövőben nem lehetne felhasználni a biomasszakazánokban. Ez jelenleg nem előírás (fotó: Laufer László)
[/caption]

A tervezett változások mindkét fronton érintik a biomassza alapon és kapcsolt technológiával is termelő pécsi erőművet. A Pannon Hőerőmű Zrt. vezetésétől kapott információk szerint a jogszabály elfogadása szélső esetben a pécsi biomassza-program végét is jelentheti. A fák méretkorlátozása azt eredményezi, hogy a város hőfelhasználásának egyharmadát-egynegyedét biztosító biomasszakazán tüzelőanyag-igényét nem tudják megteremteni. Ezzel párhuzamosan az államilag garantált átvételi támogatás ilyen ütemű csökkentése veszteségessé teszi a tevékenységet, ami alapján felmerülhet a biomasszablokk leállítása is.

Az erőművet is érdekeltségei sorában tudó PANNONPOWER 2008 végén kötött 22 évre szóló ellátási szerződést a pécsi távfűtést biztosító PÉTÁV Kft.-vel. Mint a szakemberek mondják, az új jogszabályi keretek felvetik a tüzelőanyagváltás szükségességét is. Mivel viszont egyetlen alternatív lehetőségként a földgáz jöhet szóba, amelynek ára – adott hőmennyiségre vetítve – legalább duplája a biomasszáénak, a váltás mértéktartó becslések szerint is minimum 30 százalékos távhőáremelést generálhat Pécsett. Más magyar városokban az 50 százalékot sem tartják kizártnak.

Ezen túlmenően a változás nem csak a most megkezdett 24 milliárdos szalmatüzelésű pécsi biomassza-fejlesztést kérdőjelezi meg, de a biomasszaszektor képviselőinek jelzése szerint 800-900 munkahelyet is veszélybe sodor a régióban.

Az országosan is nagy vitát kavaró felvetés központi témaként kerülhet napirendre a kormánypárt tegnap kezdődött siófoki frakcióülésén. Megkeresésünkre Páva Zsolt, pécsi polgármester úgy fogalmazott, nem lenne szerencsés, ha ilyen drasztikus következményeket hozna a jogszabályváltozás. A fórumon a várost négy parlamenti képviselő – köztük két alpolgármester – is képviseli, ezért bízik benne, hogy az egyeztetés kedvező fejleményeket hoz.

Hasonlóan vélekedett Csizi Péter alpolgármester is, aki szerint nem csak a frakcióülésen, hanem a jogszabály parlamenti vitája során is közeledhetnek még az álláspontok. Mint hangsúlyozta, Pécs vezetése eddig sem támogatta, és a jövőben sem támogatja a drasztikus áremeléseket.

Lapunk információja szerint a frakcióülés után a törvényjavaslat részletes vitája február 14–17. között zajlik majd a parlamentben. A módosító indítványokat 21. és 23. között hallgatják meg, míg a zárószavazásra február 28-án vagy március 3-án kerülhet sor. Bencsik János, energetikai ügyekben illetékes államtitkár a jövő hétre ígért időpontot a témában érintett erőművek képviselői számára.