Beruházások

2022.04.25. 13:56

Hogyan küzd a magyar gazdaság a válságokkal? Mutatjuk a legfontosabb adatokat!

A koronavírus után most a szomszédban zajló háború okoz nehézséget.

Egyelőre minden rendelkezésre álló mutató szerint a magyar gazdaság idei teljesítménye sokkal erőteljesebb, mint azt előzetesen várták az elemzők. Az ipari termelés volumene meghaladta az előző évi értéket, a beruházási rátát sikerült magasan tartani, az inflációt mérsékelték az árstoppok, a belső fogyasztás pedig áfabevételi rekordokat produkál – írja a Világgazdaság.

Bár a koronavírus után most az orosz–ukrán háború jelent kockázatot és nehézséget az európai gazdaságban, a legfontosabb mutatók alapján Magyarország az Európai Unió átlagánál jobban kezeli a válságot.

Egyelőre semmi jele a növekedés lassulásának, az első kéthavi adatok szerint a tavalyi utolsó negyedévhez képest érdemben gyorsulhatott a magyar gazdaság kibocsátása

mondta például a VG-nek Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. Az ING Bank szenior elemzője, Virovácz Péter a Magyar Nemzeti Bank keddi kamatdöntése kapcsán arról beszélt, momentán nincs olyan mutató, amely alapján módosítani kellene a monetáris stratégián, a gazdaság teljesítménye sokkal erőteljesebbnek tűnik az első negyedévben, mint előzetesen várták. Pedig a tavalyi utolsó három hónap is erős volt, a GDP 7,1 százalékkal bővült, és még ehhez képest is gyorsulhatott a termelési volumen az ágazatok többségében.

Sikerült fenntartani a magas beruházási rátát

Az ipari termelés volumene januárban 8,9, februárban 4,5 százalékkal múlta felül az előző évi értéket, míg az építőipar esetében az év második hónapjában 42,3 százalékkal volt magasabb a termelés volumenindexe, mint 2021-ben. Ebben nagy szerepe van annak, hogy a válságkezelés részeként sikerült fenntartani a magas beruházási rátát,

amely a Pénzügyminisztérium várakozásai szerint az elkövetkező évek növekedési alapjait is megteremtik.

Az Eurostat adatai alapján Magyarországon GDP-arányosan 27,1 százalékos a beruházási ráta, ami a kontinensen a második legjobb adat Észtország 28,6 százaléka mögött. Összehasonlításul, Ausztria 25,6, Csehország 25,5, Románia 24,1, Szlovákia 19,1, Lengyelország pedig 16,6 százalékon áll, míg az EU-s átlag a németországi adattal megegyező 22 százalék.

Nemcsak a külső körülmények számítanak

Szintén az Eurostat számai szerint írtuk meg korábban, hogy

Magyarország hét országot előz meg az európai relatív fejlettségi rangsorban: Portugáliát, Romániát, Lettországot, Horvátországot, Szlovákiát, Görögországot és Bulgáriát.

„Építeni és fejleszteni lassan, rombolni viszont gyorsan lehet” – közölte Varga Mihály pénzügyminiszter. A tárcavezető ezzel arra hívta fel a figyelmet, hogy Szlovákia 2006-ban megelőzte Magyarországot a relatív fejlettséget tekintve, 2018-ra azonban hazánk visszaelőzte, tehát 12 év kellett a korrekcióhoz.

Egyre közelebb kerül Magyarország a fejlett tagországokhoz

Folyamatos zárkózik fel Magyarország a legfejlettebb uniós tagállamokhoz az Eurostat adatai szerint. Hazánk vásárlóerő-paritáson számított GDP-je 2021-ben 2 százalékponttal került közelebb az uniós átlaghoz, a 2020-as 74 százalék után tavaly már a 76 százalékát tette ki.

Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági üzletágának vezetője korábban a magyar felzárkózás kettősségére hívta fel a figyelmet (2008 és 2017 közötti egy lassú, azt követően gyorsabb időszak), ami szerinte azt bizonyítja, hogy az elmúlt évek növekedése nemcsak a külső körülményekből vagy az uniós forrásokból fakadt.

A magyar inflációs adat a legjobb a V4-ből

Természetesen itthon is problémát okoz az infláció, ami tovább emelkedett az Ukrajnában zajló háború miatt. A márciusban mért 8,5 százalék valamivel magasabb, mint az euróövezet 7,5 százaléka, ám alacsonyabb Csehország (11,9), Lengyelország (11), Románia (9,6) és Szlovákia (9,5) mutatójánál. Az áremelkedéssel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy

a kormány által bevezetett árstoppok Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint 4,4 százalékkal mérsékelték a magyarországi mutatót.

Varga Mihály úgy véli, az infláció új kihívást jelent, mert „elszoktunk attól, hogy az inflációról beszéljünk”, ugyanakkor azt is hozzátette, nemcsak hazánk esetében, az egész világon hasonló tendencia figyelhető meg. A tárcavezető az árnyomást azzal magyarázta, hogy a koronavírus-járvány alatt a kereslet nem esett vissza, majd amikor megtörtént az újraindulás, a kínálat nem tudott lépést tartani, ez pedig az energiaárak drasztikus emelkedésében jelent meg. Molnár Dániel, a Századvég makrogazdasági elemzője elárulta, számításaik szerint az év második felében kezdődhet meg az inflációs ráta mérséklődése.

Több megye elérte a teljes foglalkoztatást

Fontos statisztika, hogy még a járvány előtti időszaknál is kevesebb az álláskereső: a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján 242 ezer munkát keresőt tartanak nyilván, ami kevesebb, mint két évvel ezelőtt januárban. Több megye lényegében elérte a teljes foglalkoztatást a Központi Statisztikai Hivatal kiadványa szerint: Csongrád-Csanád, Komárom-Esztergom, Vas, Veszprém és Győr-Moson-Sopron megyében

a 2 százalékot sem éri el az állástalanok aránya.

Eközben megtörtént az, ami néhány évvel ezelőtt még teljességgel elképzelhetetlennek tűnt: egyre több szakmában lehet nyugat-európai fizetésekkel találkozni Magyarországon. Akkora bérrobbanás zajlott le nálunk az elmúlt években, hogy bizonyos szakmákban vásárlóerő-paritáson számolva már utolérték a hazai keresetek a német fizetéseket – közölte Karácsony Zoltán, a HR Portál álláspiaci szakértője.

Minden csúcsot megdönthetnek az áfabevételek

Korábbi elemzésünkben rámutattunk, visszatért a régi kerékvágásba a hazai kiskereskedelem, amely erőteljes bővüléssel már tavaly ledolgozta a Covid-válság okozta visszaesést, a masszív béremelések és a jövedelempótló intézkedések révén pedig az idei robusztus növekedéssel a GDP-nek is erős támasza lehet a belső fogyasztás.

Így vált a gazdaság zászlóshajójává a kiskereskedelem

Az online pénztárgépadatokból az is kiolvasható a Pénzügyminisztérium számításai szerint, hogy nemcsak a kiskereskedelem van túl a válságon, hanem a vendéglátás is, sőt, az utóbbi nemcsak a 2020-as szintet szárnyalta túl, hanem a járvány előtti, 2019-es forgalomhoz képest is 35,7 százalékos pluszban van.

Nem véletlen, hogy a 2021-es rekordadatokat is jelentősen túlszárnyalták 2022 januárjának áfabevételei, pedig az említett állami juttatások és béremelések csak később jelenhetnek meg. Januárban 751 milliárd forintnyi áfabevétele keletkezett a központi költségvetésnek, ami csupán 3,7 milliárddal marad el a tavaly januárban és februárban összesen beérkező általános forgalmi adótól. Mindez rendkívül biztató, hiszen a 2021-es év rekord-áfabevételt hozott, először lépte át az 5000 milliárd forintot.

A központi költségvetés előirányzata alapján a kormány 5487 milliárd forint általános forgalmiadó-bevétellel számol, ám Varga Zoltán, az Equilor szenior elemzője lapunknak korábban azt mondta, hogy

az 5700-5800 milliárdot is elérheti 2022-ben.

Borítóképünk illusztráció. Forrás: Shutterstock

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában