Összeírás 

2018.02.20. 14:44

Egyre kevesebb a hazai gyümölcs

A Központi Statisztikai Hivatal összeírja idén a gyümölcsös ültetvényeket. A gazdálkodók február 14–28. között az interneten is kitölthetik a kérdőíveket. Akik nem válaszolnak, április 16-ig összeírók keresik fel. A felmérés az ország mintegy 1500 településén, közel 15 ezer ültetvényt érint.

Fábos Erika

Forrás: mti

Sokan azt gondolják, hogy csak szlogen, de már egy amerikai kutatás is igazolta, hogy a magyar gyümölcs, éppen a meggy, íz és illatanyagokból, de vitaminokból is többet tartalmaz, mint a többi. Azt pedig régóta ismert, hogy a magyar almát olyan országok is veszik, ahol több terem, mint nálunk, mert a hazai koncentrátummal javítják az ottani ízeket. Annak ellenére, hogy a hazai gyümölcsök kiválóak, mégis egyre kevesebb területen, egyre kevesebb terem belőlük – olvasható a Vasárnap Reggel legutóbbi számában.

„Szinte minden gyümölcsfajunk folyamatos visszaesésében van, egyes gyümölcsfajok – málna, szeder, fekete ribiszke, köszméte – pedig gyakorlatilag teljesen eltűntek a hazai gyümölcstermesztés palettájáról”

– mondta Apáti Ferenc, a Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi szervezet alelnöke. – Ami érdemben növekedni volt képes, az a dió és a bodza, gyakorlatilag mindkettő 2500 hektárról 6-7 ezer hektárra növelte a termőfelületét az elmúlt 15 évben, de mennyiségben csak a meggy, ami folyamatosan növekszik.”

A magyar gyümölcstermesztés aranykora a 70-es években volt. Akkoriban még, 170 ezer hektáron volt ültetvény, csak almából sokkal több termett, mint ma az összes gyümölcsből. Szilvából is, körülbelül annyi, mint most az almából. Málnából például több mint 20 ezer tonnát állítottak elő. Hiába jelentenék ma is a legnagyobb bevételt, a bogyós gyümölcsöknél esett vissza leginkább a hazai termés. Mára 1,5-2 ezer tonnára csökkent a málna mennyisége. A klimatikus viszonyok változása is közrejátszott ebben, hűvösebb, páradúsabb idő kellene, de feldolgozóipar is megszűnt hazánkban, kevés cég készít fagyasztott málnát, ezért nem is vásárolják már fel a gurulós gyümölcsöt, amiért korábban jóval magasabb árat adtak.

„A rendszerváltás utána a nagyüzemi gazdálkodás szétesett a 90-es években – mondta Apáti Ferenc. – Ez, akkor egy „természetes” folyamat volt. Rengeteg fejlesztési forrás állt rendelkezésre a 2000-es években, de a támogatási rendszerek a kertészeti fejlesztéseknek nem kedveztek, így ez az ágazat nem tudta kihasználni az EU-s támogatásokban rejlő lehetőségeket. A másik probléma, hogy elfogyott a munkaerőhiány ezt az ágazatot sújtja talán leginkább. Márpedig a kertészet tőke- és munkaerőigényes, ezt igényli a fejlődéshez és enélkül felzárkózni sem fog tudni.”

A gyümölcstermő terület még az elmúlt húsz évben is, közel 20 százalékkal csökkent, ma már 80 ezer hektár alatt van. Ennek harmada amit felújítottak és versenyképes, harmada, ami még elfogadható, de 40 százaléka elavult, korszerűtlen ültetvény. Ahhoz, hogy fel lehessen ezeket újítani, a következő tíz évben évente 5-8 ezer hektár újat kellene telepíteni. Így 50-60 százalékkal is növelni lehetne a termés mennyiséget és persze a minőség is sokat javulna.

Az elmúlt években több olyan próbálkozás is volt, ami új fajták meghonosításával kísérletezett. Kiviből például már több mint harminc tonna terem Magyarországon. A homoktövis, az áfonya vagy a som is hasonló, de néhány 100 hektárnál nem lesz belőle több, és 10 éves távlatban sem várják a szakemberek a felfutását.

„Az, hogy ezek az újabb fajok megjelentek, két oka van: az innovatívabb termelők próbálnak ebben a helyzetben előre menekülni, újat kitalálni, réspiacokat találni. Ahogy a többi, a homoktövis is egy extenzív faj, kevés tőkével, kicsi a munkaerő-igénye és adott esetben alacsony szaktudással is művelhetők.”

És hogy mi a „jövő” gyümölcse? Egyértelműen a cseresznye, a kajszi és a dió, ezekből szinte korlátlan mennyiséget el lehet adni itthon és külföldön is már évek óta. De ez egyre inkább igaz szinte minden gyümölcsre, amit megfelelő minőségben állítanak elő és olyan fajtát választanak, amit a kereskedelem szeret: mutatós, színes és keményhúsú.

Gyümölcsös leg-leg-leg

  • Magyarországon a legtöbb gyümölcs az Észak-Alföldön terem, majdnem annyi, mint az országban máshol.
  • A gyümölcstermő megyénk, Szabolcs-Szatmár- Bereg megye, a termőterület harmada van ott.
  • Almából terem a legtöbb és ez az adat hatvan éve nem is változott.
  • A legdrágább termelői ára, a diónak, a málnának és más bogyós gyümölcsöknek van.
  • Külföldre legtöbbet almából és meggyből viszünk, értékben pedig dinnyét.
  • Külföldről legtöbbet déligyümölcsökből hozunk be, de őszibarackból is többet, mint amennyit kiviszünk.
  • Tavaly 755 ezer tonna gyümölcsöt takarítottak be. Ennek 66 százaléka alma, 10 százaléka meggy, 6 és 5 százaléka szilva illetve őszibarack volt.
  • Az unióban 500 gramm gyümölcsöt esznek fejenként és naponta, nálunk 300 grammot.
  •  Borítókép: Mezőgazdasági idénymunkások jonagored almát szednek Tudlik Tamás őstermelő almáskertjében a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Napkor határában 2014. szeptember 22-én

    MTI Fotó: Balázs Attila

    Ezek is érdekelhetik

    Hírlevél feliratkozás
    Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

    Rovatunkból ajánljuk

    További hírek a témában