Balog Zoltán kötete mindannyiunk története

A gondolatébresztő kötet mindazokhoz szól, akik ki vannak éhezve a lelki üzenetre.

Rövid filmvetítéssel kezdődött Balog Zoltán Nem csak kenyérrel… – Beszédek, imádságok írások koronavírus idején című könyvének bemutatója kedd délután a Hold utcai református templomban – írja a Magyar Nemzet. A kisfilmben Balog Zoltán rámutatott, a járvány első hullámában tizenkét alkalommal közvetítettek istentiszteletet, amelyet több mint ötszázan követtek online. A vetítés után a pódiumbeszélgetést vezető Gundel Takács Gábor úgy fogalmazott, a Nem csak kenyérrel… kötete, amely a Kairosz Kiadó gondozásában jelent meg, mindannyiunk története, egy korrajz, amely sok-sok gondolatot fűz egybe. A kronologikus gyűjtemény a kereszténység nagy ünnepeit veszi végig Húsvéttól egészen Pünkösd utánig. A keresztény ünnepek kézen fognak és vezetnek bennünket az időben, ezeket ugyanis nem lehet elpusztítani.

A könyv címe kapcsán dr. Velkey György, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója megjegyezte, a kötet több fejezetében kibontja a szerző a test és a lélek összefüggéseit. „Amikor a kenyérről beszélünk, Krisztus testéről is beszélünk” – emelte ki. Molnár Ambrus református lelkész számára jól ismert igeszakasz kezdete ez a mondat. Mint mondta, ebben benne van az is, hogy a valóság több mint amit látunk. Balog Zoltán hangsúlyozta, azért ezt a címet választotta könyvének, mert a test és a lélek összetartozik. Egyik nem létezik a másik nélkül. Ez a kötet nem szentenciákról szól, hanem gondolatébresztésről – tette hozzá.

Velkey György számára új élményt adott a különböző műfajú szövegek egymás után való elolvasása. Molnár Ambrus református lelkészként is olvasta a kötetet, amelyben huszonkét írást találunk mai nyelven, érthetően megfogalmazva. Mint rámutatott, hasonló vágyai, megtapasztalásai voltak, mint a szerzőnek. A nehéz időszakban Isten igéje maradt meg, segített. Balog Zoltán megjegyezte, a könyvben azt is taglalja, hogyan él a közösség a bajban, s hogyan erősödik meg a gondviselő Isten igéje által. Mint hozzáfűzte, az egyháznak a tanítás a dolga. El kell juttatni egymásnak az üzenetet. A bábeli toronyépítés története és a XXI. századi világjárvány című írásában például azt fejti ki, hogy a határokat nem tisztelő ember előbb-utóbb bajba kerül. „Fontos a saját határaink tisztelete, s a fölfelé törekvés helyett, a horizontális kapcsolatainkra kellene koncentrálnunk” – hangsúlyozta Balog Zoltán. Amit pedig Isten büntetésének tekintünk, az semmi más, mint tetteink következménye – tette hozzá. A Trianon 100 című írás az újrakezdés miatt került be a kötetbe. „Trianon egy olyan közösségi trauma, amelyből pozitív energiák születtek Istennek köszönhetően. Trianon példája mutatja, az újrakezdés népe vagyunk.”

A könyv utolsó írásában a szerző azt fejtegeti, hol van a lelkipásztori szolgálat helye. Molnár Ambrus lelkész szerint mindig ott van, ahol fizikailag vagyunk, de persze másokhoz is szólhatunk. Balog Zoltán rámutatott, a lelkipásztori szolgálat túlnyúlt a gyülekezet határain. Mint mondta, ma többen jönnek el egy átlagos vasárnapi istentiszteletre, mint a vírus előtt. Hiszen a személyes jelenlét más. A Magyar Nemzet kérdésére elmondta:

„A kötet üzenete, hogy a Hold utcai református közösség képes volt a bajból valami jót létrehozni, mert mellettünk állt Isten, aki mindig képes a rosszat jóra fordítani. Ezt éltük át az elmúlt hónapokban. Eljuttattuk egymásnak az üzenetet, amiből egy lelki megerősödés lett.”

A legnagyobb tanulsága pedig az volt számomra ennek az időszaknak, hogy meg kell tanulnunk úgy szólni az emberekhez, hogy azok is megértsék, akik nem több évtizedes templomba járók, ám ki vannak éhezve a lelki üzenetre, mondanivalóra. Úgy kell szólni hozzájuk, hogy az örök üzenetet ne hamisítsuk meg, mégis értsék – ezt próbáltuk eljuttatni azokban a videóüzenetekben, amiket a könyvben is lehet olvasni – hangsúlyozta Balog Zoltán.