Aki a virágot szereti, rossz ember nem lehet

2022.05.16. 07:00

Ezer virágpalántát ültettek Kővágótöttös lakói

A későn kelők tucatnyi fűkasza hangjára ébredtek a hétvége első napján Kővágótöttösön. A falu apraja-nagyja már kora reggel kivonult a háza elé portáját rendezni, hogy méltó hely fogadja azt az ezer színpompás virágpalántát, melyet közösen szándékoztak elültetni.

Radnai Balázs

Vizslár Irén, Kővágótöttös nyolcadik éve hivatalban lévő polgármesterével a helyi tájházba beszéltük meg a találkozót, de már a buszfordulóban összefutottunk, ahol épp egy család kezébe adogatott virágpalántákkal teli rekeszeket, hogy ültessék el azokat a megálló körül. A község elöljárója folyamatos pörgésben volt, beszélgetésünk alatt kétpercenként odajött valaki tanácsot kérni, vagy megkérdezni, hogy hová vigyék a növényeket. 
A településen öt közmunkás dolgozik, de idén már csak egy férfi van közöttük, aki elbírja a fűkaszát, így a lakosság társadalmi munkában már kora reggel lenyírta az összes közterületet, így semmi akadálya nem volt a palánták kiültetésének. – A Virágos Magyarország versenyen oklevelet kaptunk és a Harkányi Városgazdálkodási Zrt. ajánlotta fel számunkra ezt az ezer egynyári virágpalántát, mellyel tovább szépíthetjük településünk utcáit – mesélte Vizslár Irén, akitől megtudtuk, hogy az ültetésben részt vevők a nap végén megkapják a megmaradt virágcsemetéket, hogy azokat saját házuk előtt ültessék ki. A tájházban eközben rotyogott már a paprikás krumpli a bográcsban, hogy az ültetésben megfáradt helybéliek közös falatozással ünnepeljék lakóhelyük virágba borulását. 

 

Thutheusként indult Kővágótöttös

A ma 354 lélekszámú Kővágótöttös a honfoglalás korából fennmaradt, ősmagyar település, melynek nevét 1332-ben a pápai tizedjegyzékben említették először, akkor még Tutheus néven. A település később Thetheus, majd 1397-ben már Teuteusként szerepelt az egyházi iratokban, ahol a legkisebb méretű települések között említik a községet, melynek birtokosa a pécsi káptalan volt. A falu a török hódoltság alatt ugyan mindvégig lakott maradt, ám népessége jelentősen megfogyatkozott. A XVIII. században a Rákóczi-szabadságharc itteni hadmozdulatai, majd a „rácdúlás” okozott kárt az akkor még csupa hosszú ékezettel, Kővágótőttősként jegyzett faluban. 
 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!