Augusztus elején várja a zarándokokat a havihegyi templom

Idén 325 esztendős a havihegyi templom, az egykori pécsi hívek fogadalomból épített kápolnája. A Pécsi Székesegyházi Plébánia felhívása szerint ezúttal is várják a zarándokokat a város legszebb fekvésű és igen közkedvelt templomába, a Havihegyre az augusztusi Havas Boldogasszony-búcsúra.

Az ünnepi főbúcsút augusztus 4–7. között tartják – a szokásnak megfelelően az ünnep alatt az idei esztendőben is jubiláns atyák vezetik a közös imádságot. 

Augusztus 4-én 17.30-kor rózsafüzér-imádsággal veszi kezdetét a többnapos ünnep, a nyitó szabadtéri szentmisét 19 órakor Fekete Szabolcs Benedek szombathelyi segédpüspök tartja. Utána körmenet következik a havihegyi sétányon, majd 21 órai kezdettel görögkatolikus szent liturgiát végez ­Zajácz Gábor parókus. Ezt követően szentségimádás lesz éjfélig, 23 órától csendes adorációval, éjfélkor pedig csendes szentmisét mutat be az elhunyt zarándokokért Kövesi Ferenc kerületi esperes, a pécsi Szent II. János Pál-plébánia plébánosa, amely után virrasztásra lesz lehetőség a templomban reggelig. 

Augusztus 5-én, pénteken, 7.30-kor indul az imádságos, énekes körmenet a Szent Ágoston-templomtól a Havihegyre. A Pécsi Székesegyházi Plébánia tájékoztatója szerint 8.30-kor horvát nyelvű szentmisét tartanak a kegy­templomban, majd 10 órakor Botfai József Levente a pécsi Szent Imre-templom igazgatója celebrál szentmisét, aki idén ünnepli pappá szentelésének 60. évfordulóját. A német nyelvű szentmise 11.30-kor kezdődik. 

A rácvárosi Jézus Szíve Családja közösség imaórája 14 órakor veszi kezdetét, azt követően rózsafüzér-imádságra kerül sor, amit loretói litánia követ, majd a 16 órai szentmisét követően ezen a napon is körmenetet tartanak a kegykép másolatával, majd agapéra hívják a jelenlévőket. 

Augusztus 6-án, szombaton, 16 órától eucharisztikus katekézis és csendes szentségimádást tartanak a havihegyi templomban, másnap, augusztus 7-én 9 órakor horvát nyelvű szentmise lesz, majd a búcsú a 16 órakor kezdődő szentmisével zárul. 

Hálából kezdtek bele az építkezésbe 

Nagy pestisjárvány pusztított 1690–1691-ben Pécsett – akkor a város istenfélő polgársága ünnepélyes fogadalmat tett, miszerint amint a ragály elmúlik, a város keleti részén magasodó fehér mészkősziklákon – melyet a köznyelv Kakasdombnak nevezett – Havas Boldogasszony tiszteletére hálából kápolnát emelnek, emlékezve a régi Rómában egykoron történt csodás járványelűzésre. 

Mikor a járvány elmúlt, a pécsi polgárok, megtartva a veszedelem idején tett fogadalmukat, belekezdtek a nagyszabású építkezésbe, a Kakasdomb meredek lejtőjén, hátukon, vállukon cipelték fel az építőanyagot a fehér sziklákra. 

A felszentelt és régóta búcsújáró helyként tisztelt Havas Boldogasszony-templom 1697-re készült el, s azóta várja a búcsúsokat, zarándokokat, akik a hagyomány szerint minden évben egy-egy követ visznek magukkal és helyeznek el a templomnál, így emlékezve a hívek összefogására.