Turbina termel áramot a panelépület tetején

A város utcáit járva érdemes néha felnézni a tetőkre is, mert ha szerencsések vagyunk, igazi ritkaságot láthatunk. Így jár az is, aki Kertvárosban felpillant az egyik panelházra, amelynek tetején egy szélturbina forog. Pécsen elsőként alkalmazták ezt a technológiát a társasház áramellátásának céljából.

A szélerőművekről sokakban a hatalmas, forgó lapátkerekekről kialakított kép ugorhat be, amiket az autóúton haladva láthatunk messze a lakott területektől. Emiatt is furcsa lakótelepi övezetben látni szélturbinát, pedig rengeteg fejlesztés volt az elmúlt években, hogy minél hatékonyabban lehessen alkalmazni ezt a technológiát városi környezetben.

A kertvárosi ház lakói napelemet szerettek volna eredetileg felszereltetni, de azokat az épület tájolása miatt nem lehetett megfelelően elhelyezni, ezért döntöttek a sokkal kisebb helyet foglaló szélturbina mellett. A szerkezetnek, a hagyományos szélkerekekhez hasonlóan, a szélerősségtől függően változik a teljesítménye. Hatékonyságát viszont növeli, hogy a saját tengelye körül forgó turbinát már viszonylag egy gyenge szél is beindítja. A szerkezet egyébként 5-6 méter magas, átmérője 2,5-3 méter. A hagyományos széllapátokkal szemben ez a tetőre telepített változat teljesen csendben működik.

A megtermelt áramot az épület elsősorban a közös helyiségek, lépcsőház világítására, valamint a lift üzemeltetésére használja fel. A megújuló energiaforrásoknál előfordulhat olyan időszak, hogy azok több áramot termelnek, mint amennyit felhasználnak belőle. Ilyen esetekben a megtermelt többletet az áramszolgáltató felvásárolja, a pénz pedig a társasházhoz kerül.

Igaz, hogy egy ilyen rendszer kiépítése költséges, viszont elég hamar be is hozhatja az árát a turbina, ráadásul gyorsabban mint például a napelemeknél. Utóbbinál 10–13 év is lehet a beruházás megtérülési ideje, a pécsi szélturbinánál nagyjából 8 évvel számolnak.

Megújuló energiában erős Pécs

Magyarországon 2016-ban a megújuló forrásból származó villamosenergia-termelés aránya az összes villamosenergia-felhasználásból 7,2 százalék volt a KSH adatai szerint. A termelt megújuló energia csaknem fele biomasszából származott. Az ország több településén is működnek biomassza-erőművek, amelyek közül a pécsi a legnagyobb. Az itt megtermelt zöldenergia mintegy 31 ezer lakás és 460 közintézmény hőigényét elégíti ki. Az erőmű szomszédságában pedig 2016-ban nyitott meg a 38 ezer panelből álló napelempark, ami az országban az egyik legnagyobb ilyen létesítmény. Tavaly június végén pedig Szigetváron és Mohácson álltak rendszerbe az E.ON napelemparkjai, amelyek több mint kétezer családnak biztosítanak zöldenergiát.

Mivel Baranya megye nem tartozik Magyarország szeles vidékei közé, itt a szélerőművek sem olyan gyakoriak. A szélenergia hasznosítására az északnyugati országrész a legalkalmasabb, az ország szélerőműveinek kétharmada ott található.