Elszomorító a vetések állapota, csak a fele van jó kondícióban

Idén télen elmaradt a talajok téli nedvességgel való szokásos feltöltődése, és ez szinte az egész országban gondot jelent a szántóföldeken. Az őszi vetések elszomorító képet mutatnak Baranya megyében is, a téli csapadékhiány rányomta bélyegét a növények fejlődésére.

Rittlinger József, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei elnöke elmondta, az esőhiány miatt már csak a baranyai vetések felére mondható, hogy megmaradtak jó állapotban, 30 százalékuk közepes, 20 százalékuk pedig gyenge kondícióval rendelkezik.

Ennek oka pedig egyértelműen a csapadékhiány, illetve hogy még mindig gyakoriak és tartósak a fagyok: a napokban is -10 fokot mértek, pedig már melegednie kellene az időnek.

A növények nem úgy fejlődnek, ahogy kellene, és az sem jó hír, hogy március végéig nem látszik az enyhülés az előrejelzésekben, és jelentős csapadékra sincs kilátás.

– A gazdák megpróbálják menteni a menthetőt, a fej­trágyázással már elkészültek, és sokan hengerezést végeztek, hogy a gyökérzethez a talajt minél jobban hozzátömörítsék, ezzel próbálják megőrizni a talaj vízháztartását. Van, aki folyékony műtrágyával is próbálkozik. Nagyon sok függ attól, hogy ki, mikor vetett, illetve milyen növényről van szó – mondta a megyei elnök.

A szárazság okozta kár az árpát, és a búzát érinti leginkább, de a gazdák között van olyan is, aki úgy gondolta, nem érdemes vele tovább foglalkozni, annyira gyenge lett az állomány, ezért úgy döntött, idő előtt kiszedi a földből például a repcét, és más növénnyel próbálkozik tavasszal.

Sokan kivárnak, hátha mégis megjön a csapadék, hiszen az időjárás-előrejelzések is csak pár napra előrevetítve mondhatóak pontosnak. A fagyok ellen viszont nem nagyon lehet védekezni, a növények megálltak a fejlődésben, tartósan, éjszaka is legalább 4-5 fok kellene ahhoz, hogy meginduljon a növekedésük.

Nincs fennakadás, a kormány még nem élt az elővásárlási joggal

Rittlinger József elmondta, a falugazdászokon keresztül tájékoztatták a baranyai gazdákat a kormány március elején meghozott döntéséről, illetve segítséget nyújtottak számukra a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz történő bejelentéssel kapcsolatban.

Mint ismert, az ukrajnai háború okozta rendkívüli helyzetben május 15-ig minden, Magyarország területéről külföldre kivinni kívánt búzát, rozst, árpát, zabot, kukoricát, szójababot és napraforgót a kivitelt tervező személynek vagy vállalkozásnak előzetesen be kell jelentenie a NÉBIH-nél, hogy ha valamiből hiány keletkezne itthon, akkor az állam élhessen elővásárlási jogával. 

A megyei elnök úgy tudja, az elővásárlási joggal egyelőre a magyar állam nem élt, és eddig semmiféle fennakadást nem okozott az intézkedés. Az állam egyébként azon az áron vásárolja meg a terményt a magyar gazdáktól, mint amennyiért ő a vevővel szerződést kötne.