A kiskertekben nehezebben védekezhetünk a kártevő ellen

Az utóbbi fél évtized fekete esztendőket hozott a dió­termesztők számára. Szó szerint, hiszen az amerikai kontinensről behurcolt nyugati dióburok-fúrólégy (Rhagoletis completa) kései rajzásakor már az érett dió héját csúnyán befeketítő, így eladhatatlanná tevő foltokat okoz. Ám ahogy Bertram Yvette, a Pécs és Pogány határában összesen ötven hektáron diót és mandulát termesztő Négy Cédrus Kft. ügyvezetője fogalmaz, ez még a jobbik eset. 

A korai rajzáskor ugyanis ennél is súlyosabb bajt okoznak, hiszen akkor a még éretlen, zöld dió burkából lakomázó lárvák védekezés híján a teljes termés pusztulását is okozhatják.  

A visszaeső termelés már az előző esztendőkben is jelentős áremelésekhez vezetett, az elmúlt négy–öt évben megduplázódott a héjas dió ára. Ma a kiskereskedelmi piacokon a tisztított dióbél átlagára ötezer forint körül mozog, igaz, találtunk a neten 12 240-ért (plusz szállítási költség) is.  

Épp ezért örömtelien indult az érési időszak a termesztők számára, hiszen az amúgy súlyos, és a termésmennyiségre itt is kissé kiható aszály a fúrólegyet végképp nem kímélte, így azok száma ebben a szezonban gyakorlatilag megtizedelődött. Ám ahogyan a Négy Cédrus szakértője fogalmaz, bár a fúrólégy ellen ők, mint nagytermelők – négyezer fájukról hektáronként 2–2,5 tonna dió kerül piacra – gépi magaspermetezéssel évek óta hatékonyan tudnak védekezni, a munkafolyamatok, benne a szükséges szárítással, jelentős energiát igényelnek, így a piacokon ezen az őszön is magasabb árakkal találkozhatunk.

A házi kiskertekben pedig még nehezebb a védekezés, hiszen a fúrólégy főként a korona felső harmadát támadja, amely egy öregebb és méretes diófa esetében kézi permetezőeszközökkel szinte elérhetetlen. 

A települések nevében is visszaköszön 
A dió a magyar konyhában történelmi idők óta a sütemények kedvelt tölteléke; diós bejgli nélkül talán nem is lenne igazi ünnep a karácsony, és a zserbó vagy az Eszterházy torta sem nélkülözheti a diót. Egyre gyakrabban saláták kiegészítőjeként is asztalra kerül, e sorból a New York-i Astoriából világhódító útra induló waldorf saláta talán a legismertebb mifelénk is. Érdekesség, hogy az Ázsiából már honfoglaló eleink által behozott növény egykori főbb telepítési helyszínei településneveinkben is visszaköszönnek: Diósgyőrtől Diósviszlón át a Balaton-parti Gyenesdiásig sokfelé emlékeztetnek ma is e fontos – és különösen egészséges – táplálékunk elterjedési területeire.