A villanyszámlát illetően egyébként mindegy, melyik típusú készüléket választjuk

Kiegészítőfűtésre bármilyen inverteres hűtő-fűtő klíma alkalmas, –10-től –15 Celsius-fokig ajánlott a használata, de nem állandóan működtetve. 

A hűtő-fűtő klímát arra találták ki, hogy fűtési szezon előtt és után, vagyis főleg tavasszal és ősszel, gyorsan felfűtse a lakást. Persze akkor is jól jön, ha a téli gázkazánhasználaton akarunk spórolni, például esténként klímával segítünk rá a fűtésre. Jó tanács Frank Dánieltől, a Dél-Alföldi Klíma Kft. üzletvezetőjétől: a hűtő-fűtő klíma elhelyezését ne a hűtéshez, hanem a fűtéshez igazítsuk, abba a helyiségbe szereltessük fel, ahol melegre lesz szükségünk.

A fűtésre optimalizált klíma is tud hűteni, ám az ilyet arra tervezték, hogy a lakás teljes fűtését megoldja. Akár fél éven keresztül éjjel-nappal is üzemeltethetjük, bírni fogja a strapát. Működési tartománya jóval szélesebb, mint az előbbinek, akár –30 Celsius-fokban is kiváló hatásfokon üzemel, igazi nagyágyú. A jól megtervezett telepítés e készülék esetében is kiemelt fontosságú, a kültéri egység, a kompresszoros kondenzátor elhelyezésére kell kiemelt figyelmet fordítani. Mivel a berendezés folyamatosan fűt, a „sima”, főleg hűtésre használt klímával ellentétben a kültéri egységből csöpög a víz, akár a ház falát is áztathatja, a lefolyt víz ráfagyhat a járdára. A szakemberek ezért hóhatárkonzolra vagy talpelemre telepítik, már ahol lehetséges. 

Jól gondolkozik az, aki a hazai enyhe telekre alapozva a kiegészítőfűtésre tervezett klímát vásárolja, mert a meglévő gázkazánt kár lenne kiiktatni, és a kombinált használat a legtakarékosabb, magyarázta a szakember. Hozzátette, extrém hidegben menjen a gázkazán is, egyébként használjuk a klímát. Így könnyen megoldható, hogy a gáz- és a villanyfogyasztásunk beleférjen a csökkentett áron kapható energiahordozók mennyiségi keretébe. 

A villanyszámlát illetően egyébként mindegy, melyik típusú klímát választjuk, mindkettő hőszivattyúeszköznek minősül, vagyis nem elektromos áram állítja elő a hőt. Áram csak a kompresszor és a ventilátorok működtetéséhez szükséges, ellentétben a hősugárzóval, amelynek esetében egy 5 kW-os teljesítményű eszköz 5 kW áramot fogyaszt, vagyis jóval drágább a használata, mint a klímáé. Ez persze mérhető is az ún. SCOP-értékkel.

Az SCOP-érték, vagyis a hatékonysági mutató megmutatja, hogy 1 kW felvett áramból hány kW hűtési-fűtési energiát állít elő az adott eszköz.

A hősugárzóé 1/1 arányú, vagyis pontosan annyi áramot fogyaszt, amennyi a teljesítménye. A klímáé viszont 4–5,5 között mozog. Magyarra lefordítva: 1 kW áramfogyasztás mellett a fűtő klíma 4–5 kW fűtési energiát állít elő. Vagyis valamennyi elektromos fűtési megoldásnál jóval olcsóbb, még úgy is, ha nincs otthon az ingyen áramot megtermelő napelemes rendszer. Ugyanakkor a napelemmel megtermelt, felesleges áram elfogyasztásának is a legegyszerűbb módja a klíma: az SCOP-érték figyelembevételével kiszámolható, mekkora teljesítményű berendezést érdemes vásárolni ahhoz, hogy az év végén ne maradjon fel nem használt áram a rendszerben. 

Egy hálószobába elég a 2 kW-os klíma, egy átlagos méretű nappalihoz 3,5 kW-os, az 50–60 m2-es nappalihoz 5,3 kW-os berendezés dukál. De még ez sem jelenthető ki teljes bizonyossággal, mert számít a helyiségben található nyílászáró(k) állapota, a fal vastagsága, hőszigeteltsége, sőt, a tájolás is. Általában egy kisebb gyerekszobába a 2–2,5 kW-os, a 20–50 m2-es szobákba a 3,5 kW-os hűtő-fűtő klíma ajánlott. 

Ha biztosra akarunk menni, a drágább, fűtésre optimalizált klímát válasszuk. Ennek fűtési hatékonysága sokkal jobb, mint a kiegészítőfűtést szolgálóé, mert extrém időjárási körülmények között is ugyanazt a teljesítményt nyújtja, mint enyhébb időben. Persze drágább, mint a „sima” klíma, attól függően, melyik gyártó mekkora teljesítményű berendezéséről van szó.