2022.12.09. 13:39
A magyar kormány tiszteletben tartja a szomszédos országok területi egységét
A 2004-es népszavazás tizennyolcadik évfordulója alkalmából „Egy magyar nemzet van – Beszélgetés a kettős állampolgárságról” címmel tartott pódiumbeszélgetést a Mathias Corvinus Collegium pécsi képzési központja.
Illusztráció
Forrás: MCC
A témáról dr. Gallai Sándorral, az MCC Társadalom- és Történelemtudományi Iskola vezetőjével, illetve Móczár Gáborral, a Nemzeti Örökség Intézete főigazgatójával beszélgetett az MCC egyetemi programjának jogász hallgatója, Balku Édua Julianna.
– Magyarország és több szomszédos állam EU-hoz való csatlakozása nem jelentett megoldást a kisebbségek, így a külhoni magyarok jogainak érvényesítése terén, mint ahogy azt a hazai baloldal várta. Ám ők konfliktuskerülő politikát folytattak. A jobboldal viszont támogatta a Magyarok Világszövetsége kezdeményezését főképp a nemzeti egység megteremtése érdekében
– mondta Gallai Sándor a népszavazás kiírásának okaira kitérve.
A beszélgetés során többek között az is elhangzott, hogy az orosz-ukrán háború kitörése óta több téves információ is napvilágot látott, miszerint Ukrajna területi felosztását követően Magyarország igényt tartana a kárpátaljai területekre. Móczár Gábor azonban ezzel szemben hangsúlyozta, hogy a magyar kormány tiszteletben tartja a szomszédos országok területi egységét, Ukrajna kapcsán is határozottan jelezte, hogy nincs területi igénye – az ellentétes állítások negatív hangulatkeltés termékei.
Abban mindkét fél egyetértett, hogy a népszavazás eredménye és az alatta folytatott kampány törést jelentett a külhoni magyarok számára, amelyet a 2010-ben megadott magyar állampolgárság felvételének lehetősége segített helyreállítani.
Az eseményre meghívást kapott Szili Katalin, miniszterelnöki megbízott, a PTE kuratóriumi tagja, korábbi házelnök is. Az elhangzottakhoz hozzáfűzte, hogy meglátása szerint a külhoni magyarság helyzete a kettős állampolgárság 2010-es bevezetése óta javult. Hozzátette, bár a legfrissebb népszámlálási adatok alapján a korábbiakhoz képest némileg kevesebben vallották magukat magyarnak a környező országokban élők közül, de a jelentős csökkenés, úgy tűnik, megszűnt.