2023.01.31. 07:01
Állami támogatással segítik az építőipari vállalkozásokat
A vármegye 2150 bejegyzett építőipari vállalkozása közül is soknak nyújthat segítséget az a friss kormányrendelet, amely a rendes üzleti kockázat mértékét meghaladó költségnövekedés esetére kínál menekülőutakat.
Fotó: Huszár Márk
Az építőipart átlag fölött sújtó infláció miatt a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó építési beruházások szerződésmódosítási lehetőségéről döntött a Kormány. Ennek keretében a szomszédban dúló háború okozta áremelkedés egy részét bizonyos esetekben átvállalja az állam.
Ennek alapján a február 24-éig (akár a január 25-ei hatályba lépés előtt) megkötött szerződések nyertes ajánlattevője kezdeményezheti annak módosítását, ha még nem zártak le valamennyi műszaki átadás-átvételi eljárást. Az átvállalt költségnövekedés megfizetésre a 2024. június 30. előtti határidejű megállapodásoknál a végszámla kiállításakor, egyszer lesz lehetőség.
Két adónem devizában is megfizethető, de az árfolyamkockázat miatt érdemes számolni
De nézzük, mit is ért a jogalkotó rendes üzleti kockázaton! A hivatalos megfogalmazás szerint az építési beruházások során azt a költségnövekményt, amelynek mértéke nem haladja meg az orosz–ukrán háború okozta áremelkedéssel érintett építőanyagok és termékek piaci áremelkedésének azon együttes mértékét, amellyel az ajánlattevő a szerződés megkötésekor számolhatott.
Bár e kormányrendelet is az ágazat kiemelten nehéz helyzetét hivatott kezelni, érdekes ugyanakkor, hogy a KSH és az Opten legfrissebb statisztikái alapján a tavalyi 6484 alapítás, illetve a 3772 törlés eredményeként történelmi rekordot ért el, és meghaladta a 70 ezret az építőipari vállalkozások száma. A vármegyei statisztikát böngészve kiderül, hogy Baranya a tavaly bejegyzett 177, illetve megszűnt 125 építőipari vállalkozásával pont a lista közepén helyezkedik el.
Még érdekesebb, hogy annak ellenére alakult ilyen sok új építőipari vállalkozás még tavaly is, hogy az ágazat termelése ugyanakkor már jócskán visszaesett a koronavírus utáni rövid konjunktúra-időszakhoz képest; 2023-ra pedig további jelentős megrendeléscsökkenésre számít az ágazat.
Új alapokat hoz az építési kerettörvény
Az év végén jelentették be az új beruházási és építési kerettörvény létrehozását, amely 26 szakmai szervezet 900 ajánlása nyomán kerülhet a parlament elé februárban. A most nyilvánossá váló tervezet lényegében újragondolja az állami építési beruházásokat. Céljai között szerepel az állami beruházások egységesítése, hatékonyságuk növelése és az energiahatékonyság előtérbe helyezése. Emellett megfelelő jogi, szakmai és költségvetési garanciák nyújtása a beruházások szereplői számára a kiszámíthatóság érdekében. Fontos kritériuma a hazai szereplők külföldi befektetőkkel szembeni támogatása, ezzel a magyar vállalkozások versenyképességének javítása.
