Kulcskérdés az együttműködés a kontinens energiagazdálkodásában

A munka eredményeként összeáll az Európai Unió tagállamaiban szerveződött energiaközösségekről egy olyan szakmai háttéranyag, amely jelentős hatással lehet a kontinens energiagazdálkodására, azon belül is a megújuló energiaforrások által előállított energia minél hatékonyabb felhasználására, illetve a begyűjtött adatok hivatkozási alapot jelentenek a jövőbeni kutató, szakpolitikai és társadalmi tevékenység számára.

Az Európai Unió tagországaiban sem egységes az energiaközösség, mint fogalom tartalma. Hazánkban olyan közösségi szerveződéseket értünk alatta, amelynek tagjai környezeti, gazdasági és szociális közösségi előnyök miatt fognak össze villamosenergia-termelés – beleértve a megújuló forrás alapú termelést –, -tárolás, -fogyasztás, -megosztás céljából, részt vehetnek energiahatékonysági, illetve az elektromos járművek feltöltésére irányuló szolgáltatásokban is. A közösségi lépték előnye, hogy költséghatékonyabban tud energetikai beruházásokat megvalósítani, képes kihasználni eltérő fogyasztási profilokat, nagyobb súllyal tudja érvényesíteni a tagok érdekeit az energiapiacon, és aktívan bevonja a társadalom széles rétegeit az energiaátmenet megvalósításába. Az energiaközösségek a kormányoktól függetlenül működnek, ezért is nehéz felkutatni a létezésüket.

- A kilenc hónapos kutatómunka első két hónapja arról szól, hogy meghatározzuk: az egyes országokban mi számít energiaközösségnek, hiszen ez egy „non government” kategória, tehát minden államban mást értenek alatta. Majd egy online kutatómunka keretében összegyűjtjük az Európában már működő energiaközösségekre vonatkozó információkat: azok léptékét, helyét, nevét, szervezeti felépítését stb. Az Európai Unió az energiabiztonság, a függetlenség, az energia mint közös érdekű erőforrás demokratizálása és a karbonsemlegesség zálogaként tekint az energiaközösségekre. Mialatt a tagállamok átvezetik az EU-s direktívákat a saját jogi rendszereikbe, a közösségi energiát támogató mozgalmak következő lépése, hogy felállítsanak egy kiindulási alapot és monitoring gyakorlatot az energiaközösségek nyomon követésére, mely mind a támogatóeszközök tervezésének, mind a népszerűsítésnek az alapja. A projekt célja ennek a kiindulási alapnak és gyakorlatnak a megvalósítása – mondja a PTE MIK-en a munka koordinálását végző dr. Baranyai Bálint adjunktus.

A kutatásban való részvételt pályázat útján nyerhették el a hallgatók. A kar kiválóságiösztöndíj-program keretében foglalkoztatja a leendő szakembereket, akik mindegyike külföldi. Építész- és villamosmérnök hallgatók vesznek részt a kutatásban, akik kiválasztásában a kiváló angolnyelv tudás mellett a kutatás, fenntarthatóság területén szerzett eddigi tapasztalataik is számítottak. „

- Többféle képesség és tudás hasznosul ebben a komplex feladatban. Ez részben adatbányászat, de értékelési, elemzési kompetenciákkal, a fenntarthatósággal kapcsolatos ismeretekkel is kell rendelkezni. A hallgatók vállalták, hogy amellett, hogy hatékonyan és tevékenyen részt vesznek a kutatási munkában, egy-egy TDK-dolgozatot is írnak a projekt végén. A 9 hónapos program alatt a karról mentoroktatók támogatják a munkát, a megszerzett tapasztalatokkal egyetemi kutatócsoportunk portfóliója is bővül. A kutatásban való részvétel bővíti a hallgatók szakmainyelv tudását, rálátnak egy olyan területre, amelynek a jövőben egészen biztosan nagyobb szerepe lesz. Fejlődik a szabályrendszerekhez való igazodási képességük, gyakorlatot szereznek a teammunkában való együttműködésben, valamint a hatóságokkal, a különböző szervezetekkel való kapcsolattartásban. Ezek mind kiválóan kamatoztathatók későbbi munkájukban, ezáltal akár úttörő szerepet is játszhatnak a saját országukban vagy szakterületükön – véli dr. Baranyai Bálint.

Az ösztöndíjasok további nyeresége, hogy a munkával bekerülnek a közösségi energiával, tágabban a fenntartható energiaátmenettel foglalkozó európai egyetemek, civil szervezetek és EU-s intézmények szakmai közösségébe is.