2024.06.23. 07:00
Vadászkamara: egyáltalán nem szokatlan a vadak megjelenése a nagyvárosokban
A Tettye feletti erdőségekhez közel élő olvasónk azzal kereste meg lapunkat, hogy rendszeresen vaddisznóval futott össze kutyasétáltatás közben. A Dunántúli Napló szakemberek segítségével járt utána annak, hogy mennyire szokatlan ez a jelenség és mire érdemes figyelni egy ilyen találkozáskor.
Fotó: Pezzetta Umberto
Olvasónk elmondása szerint csodálkozva tapasztalta, hogy vaddisznók már nem sokkal az alkonyat után békésen „birtokba veszik” a Wass Albert utca északi részét. Lapunk szinte az egész teljes Mecsekoldalról kapott hasonló esetleírásokat. Ezek közül is az érdekesebb ilyen észlelés a Szőlő utca Francia-emlékmű közeli részén történt, ahol két közepes méretű vaddisznót is látott átballagni az úton egy másik olvasónk, ugyancsak nem sokkal naplemente után.
Agyaki Gábor, az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) hivatásos vadász alelnöke, a szervezet vármegyei Területi Szervezetének elnöke kérdésünkre elmondta, hogy a vadak lakott területen történő megjelenése egyik európai nagyvárosban sem szokatlan jelenség. Ennek egyik, hogy a vadak eredeti élőhelye nagyon zavarttá vált – fűzte hozzá.
A szakember példaként említette, hogy az erdők „kerítésekkel vannak tele”, ennél fogva a vadak nem találnak megfelelő búvó- és nyugvóhelyet az erdőségekben, ezért „beszorulnak” a lakott területek közelébe. Az állatok érzékelik, hogy ezeken a területeken nincs vadászati nyomás, és meg tudnak húzódni olyan városszéli, belterületi ingatlanokon, amelyek valamilyen okból el vannak hanyagolva.
Ott aztán nyugodtan tenyészhet a vad és felnevelheti a szaporulatát. Azok az állatok – jellemzően az őz és a vaddisznó –, amelyek ilyen területeken születnek, szocializálódnak, a belterületek már természetes élőhellyé válnak
– fejtette ki Agyaki Gábor.
A kamarai vezető a konkrét esetekről szólva kiemelte: a vaddisznó nem hordoz emberre veszélyes betegségeket, valamint nem is támad rá az emberre. Ugyanakkor – hívta fel a figyelmet – ahogy egyik állatot sem, a vaddisznót sem szabad „sarokba szorítani”, azaz biztosítani kell számára az elvonulást.
Agyaki Gábor úgy folytatta: a belterületi vadkár ellen egyértelműen megfelelő, legalább 30 centiméterre beásott kerítéssel lehet védekezni. Ha a védelmet villanypásztorral is megerősítik, akkor biztos, hogy oda nem fog menni a vad.
Egy pécsi telken engedélyezték a vadászatot
Lapunk még tavasszal számolt be arról, hogy a Baranya Vármegyei Rendőr-főkapitányság április 14. és október 17. között a csillagászati napnyugtát követő 1 óra és a csillagászati napkeltét megelőző 1 óra közötti időszakban a Hosszúcser Vadászegylet kérelme alapján belterületi vadászatot engedélyezett Pécsett, a Tiborc utca 78. számú ingatlan területén. A terület nincs közvetlen kapcsolatban vadászható vadászterülettel, ezért a kártékony vadállomány eltávolításának egyetlen lehetséges módja a vaddisznók belterületi vadászata. Ugyan a Vadászegylet vezetőségét cikkünk megjelenéséig nem sikerült elérni, lapunk úgy tudja, hogy az érintett területen már több vaddisznó-elejtés is történt.
