2024.12.14. 10:00
Nagy lakásban gondolkodnak a baranyai otthonteremtők
Ha feltennék a kérdést, nagy lakásban, vagy inkább kicsiben gondolkodnak az otthonteremtők, Baranyában érdekes, egyben nagyon komplex válasz születne. Legalábbis a KSH legfrissebb adatai szerint. Míg országos átlagban az új otthonteremtők megelégszenek a 100 négyzetméter alatti mérettel, térségünkben az átlagos lakásméret is 120 négyzetméter fölött van, vagyis megállapítható, Baranyában nagy lakásra voksolnak.
Nagy lakásban gondolkodnak a családok, mindenkinek legyen saját szobája
Forrás: MW
Fotó: MW
A statisztikai adatok szerint az utóbbi néhány évben hullámzott a lakásépítések száma Baranya vármegyében. A 2023-ban regisztrált jelentős csökkenést követően 2024 első félévében is az előző év azonos időszakinál 54 százalékkal kevesebb, összesen 110 lakás épült az országnak ezen a részén. A lakások közel kétharmadát Pécsen, a fennmaradó részt nagyjából fele-fele arányban a többi városban és községekben adták át. A városokban visszaesett, a községekben pedig gyakorlatilag stagnált az új otthonteremtések száma. A nagy lakás vágya azonban tartja magát.
Fotó: MW / Forrás: MW
Az új lakásokat 59–41 százalékos arányban természetes személyek, illetve vállalkozások építtették, előbbiek építési aktivitása stagnált, utóbbiaké számottevően visszaesett az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
A lakások mintegy 68 százalékát családi házas formában, 30 százalékát többszintes, többlakásos épületben vették használatba. Az új lakások átlagos alapterülete (123 m²) nagymértékben meghaladta az országos átlagot (95 m²), közel felük épült 4 vagy annál több szobával. Utóbbi arról árulkodik, hogy az építtetők zöme már nemcsak a gyerekenkénti egy-egy szobában gondolkodik, hanem adott esetben már inkább luxusnak számító gardróbban, vendégszobában, második fürdőszobában is.
Ahhoz, hogy a jövőbe tekintsünk, ismernünk kell a múlt adatait is. A 2020-as házépítési mélypontot követően két évig emelkedett, majd 2023-ban visszaesett a lakásépítési hajlandóság Baranyában. Az idei első félévében viszont növekedést regisztráltak: a kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma (279) 54 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszaki, alacsony bázist.
A csúcsidőnek számító 2000-es években egészséges volt a nagy lakások és a kisebb otthonok aránya
A helyzet értékeléséhez hozzátartozik az is, hogy a statisztikai adatok szerint a „boldog békeidőnek számító” 2000-es évek elején volt olyan esztendő, amelyben jócskán meghaladta az épített, átadott, illetve a jövő évre engedélyeztetett lakásépítések száma is az ezres tételt. Ehhez képest a jelenlegi adatok a töredékére estek vissza a csúcsidőhöz képest.
A hírportálunk által megkérdezett ingatlanszakértő szerint a visszaesés okaként nem lehet pusztán a gazdasági körülmények – válság, magas infláció stb. – alakulását megnevezni, hanem azokkal összefüggésben olyan társadalmi reakciók is befolyásolják a teljesítményt, mint a gyerekvállalási hajlandóság, vagy más lakhatási formák elterjedése. Itthon is megfigyelhető annak, a nyugati országokban általános életformának a terjedése, hogy sokan – kényszerűségből vagy rugalmasságból – inkább a lakás tartós bérlését választják a saját otthon tervezése és teremtése helyett. Ugyancsak terjedőben van az a jelenség, hogy sok fiatal halogatja az önálló élet elkezdését, és inkább akár évekkel is tovább marad a tréfásan mamahotelnek nevezett biztosnak tűnő szülői házban.
