Ilyen is volt

2025.01.28. 10:00

Ez Pécs: a bányák és a nagy multik után nem jött semmi

Bár már több évtizede volt, de még sokan emlékeznek arra az időszakra, amikor a bányák Baranya legnagyobb foglalkoztatói voltak. Abban az időben a szenes és urános bányák jóval több mint 30 ezer embernek adtak munkát. Mára már nemcsak ezeknek, hanem az utánuk érkező multik többségének is nyoma veszett a baranyai gazdaságból.

A rendszerváltást megelőző évekig Baranya gazdaságának fazonját - az agráriumon túl a bányavállalatok adták, a szenes bányák és a kapcsolódó cégeik rekord időben mintegy 24 ezer embert foglalkoztattak, az urános cégek alkalmazottainak száma pedig elérte a 11 ezret. Utóbbi szám kapcsán megjegyzendő, hogy jelenleg éppen ennyi munkanélkülit számlál Baranya gazdasága.

A pécsi bányák után az Elcoteq lépet elő legnagyobb foglalkoztatóvá
A bányák után az Elcoteq pécsi gyára volt az, amelyik Baranya legnagyobb foglalkoztatójává lépett elő.
Forrás: MW

A bányák megszűnésének sokkhatását néhány évvel enyhítette, hogy a megyében tapasztalható munkaerőbőség multik sokaságát csábította a térségbe. A Mechanikai Laboratórium nagyvállalat örökére előbb a Hantarex, majd a Nokia, és a hozzá kapcsolódó beszállító cégek érkeztek Pécsre. Utóbbi folyamat kapcsán többen már kelet-európai szilícium-völgyet vizionáltak a térségbe. A Nokia hirtelen távozását még ellensúlyozta az elektronikai ágazat egyik legnagyobb bérgyártójaként Pécsre érkező Elcoteq, amikor nálunk csúcson volt az ugyancsak finnországi központú világcég, akkor közel 8000 főt foglalkoztatott. Az ezresek táborába akkor még a BAT Pécsi Dohánygyár, és rövid ideig a Tejipari Vállalatból alakult MiZo tartozott.

A BAT vállalatcsoport magyar leányvállalata, a BAT Pécsi Dohánygyár Kft. budapesti és pécsi központjaival – nem utolsó sorban az elmúlt évek több tízmilliárdos pécsi fejlesztései kapcsán – továbbra is térségünk meghatározó gazdasági szereplője, munkáltatója és legnagyobb dohányipari befektetője. A pécsi termelés három önálló gyáregységében több mint 1100 főt foglalkoztatnak napjainkban.

Ma már egyértelműen megállapítható, hogy a gazdasági szerkezetváltásból nem jól, sőt, nagyon rosszul jött ki Baranya, Pécs. Az Elcoteq csődje újabb foglalkoztatási traumát hozott, és a hazai hús- és tejipar átszervezésének vesztese is a baranyai megyeszékhely lett, mindkét ágazat központja és gyártása is Szegedre költözött. Bár néhány alkalommal a dohánygyárat is meglegyintette a leépítés szele, az ágazat patinás pécsi gyára tovább tartja magát. Nem hozott ágazati áttörést a pécsi sörgyártás sem, és a termelő szektort nézve egyedül Sopiana Gépgyár örökén tovább élő Hauni, mai nevén Körber mondhatja el magáról, hogy ezer fő fölötti létszámot számlál.

 

A bányák utáni időkben Baranyát elkerülték a közlekedésipari és kapcsolódó óriásberuházások is

Időközben hiába épült meg az M6-os autópálya, hol volt, hol nem volt repülőterünk, mára mindenki számára egyértelmű tény, hogy Baranyát elkerülték a más térségekbe odataláló közlekedésipari és hozzá kapcsolódó óriásberuházások is. Napjainkban úgy tűnik, a 11 ezer regisztrált állástalan táplálta szabad munkaerő sem jelent egyértelmű csábító erőt a befektetők, a fejlesztések számára. A nagyberuházások, a gazdasági bővülés hiánya pedig rányomja a bélyegét a keresetekre, az itt élők életszínvonalára is.

A kialakult helyzetet jól mutatja, egyben minősít is, hogy a vegye legnagyobb foglalkoztatója pont az a felsőoktatási intézmény, a Pécsi Tudományegyetem, amelynek a jelen helyzetben az egyik legkomolyabb szerepe lehetne a gazdasági szerkezetváltásban. Mindenek előtt a már régóta hangoztatott, a helyi hozzáadott érték növelését lehetővé tevő magasan kvalifikált szakemberek kibocsátásával és itt tartásával.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!