Bajban a baranyai gazdák, pusztít a szárazság

Rittlinger József, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara baranyai elnöke szerint az elmúlt két napban esett néhány milliméter eső érdemeben nem változtatott azon a helyzeten, hogy az évszakhoz képest rendkívüli szárazság tapasztalható országosan és a vármegyében is. A kamarai vezető erre példaként hozta fel, hogy hat magyarországi megyében tűzgyújtási tilalom van érvényben jelenleg.

A termőföld felső rétege is teljesen ki van száradva, a most esett 5-10 milliméter csapadék az őszi vetésű kultúráknak jelenthet ideig-óráig némi felüdülést, de tavaszi vetés szempontjából a napokban érkezett nedvesség elenyésző. Ráadásul most érkeznek a böjti szelek, amin tovább szárítja a földeket – tette hozzá Rittlinger József.

A most is zajló tavaszi munkákra térve közölte: zajlanak a tavaszi fejtrágyázások, amit sok baranyai gazdálkodó már be is fejezett, a föld fogasolása, azaz becsukása szintén folyamatban van, az őszi vetéseken sok gazda végez hengerezést.

A búza és az árpa esetében a tavaszi gyomirtást végzik a gazdálkodók. Rittlinger József megjegyezte azt is, hogy számos vármegyei gazdálkodó tért át a szilárdról a folyékony műtrágya használatára. Utóbbit a növény a levelein keresztül is képes felvenni. Ezen a ponton arra hívta fel a figyelmet, hogy a műtrágya ára egy év alatt gyakorlatilag megduplázódott, azaz mázsánkénti 9 ezer forintról 18 ezer forintra nőtt.

A kamarai vezető szavai szerint tovább nehezíti a gazdálkodók dolgát, hogy az idei terményekre szóló új kötések ára is elmaradt a gazdák várakozásoktól. Például a búzáé mázsánként 7,5 ezer forint, az árpáé 6,5 ezer forint. Rittlinger József szerint a fentiek, illetve a rendkívüli szárazság a tavaszi vetési növények köztük a napraforgó, a szója és a kukorica esetében megkérdőjelezi az idei év sikerességét.

Megváltozik a baranyai vetésszerkezet

 Azaz – folytatta – Baranyában is csökken a kukorica termőterülete a napraforgó javára. Mindennek pedig elsősorban nem piaci, hanem klimatikus okai vannak – tudtuk meg a kamarai vezetőtől, aki hozzátette: a napraforgó gyökere mélyebbre, akár 80-90 centiméterre megy a földben, mint a kukoricáé, aminek köszönhetően jobban fel tudja venni a nedvességet a a talajból.

A NAK baranyai vezetője arra is felhívta a figyelmet, hogy számos vármegyei termőterület agrár-környzetgazdálkodás (Akg), azaz alternatív hasznosítás alá. Mindez azt jelenti, hogy kevesebb területen termelnek búzát, repcét és kukoricát a termelők, több lett a pihentetett terület, illetve az olyan kultúrák termesztésében is gondolkodnak a gazdálkodók, ami nem elsődlegesen az élelmiszer-előállítást szolgálja.