Szárazság, GMO, ukrán verseny – így néz ki a baranyai gazdák túlélőcsomagja

Rittlinger József egy, az országban unikális kezdeményezés a 2022-ben alakult Baranyai Agrárkerekasztal ismertetésével kezdte a beszélgetést, amely grémium tagja minden, az agráriumban érdekelt szervezet vezetője. A havonta-kéthavonta ülésező kerekasztal hívta életre a Baranyai Agrárnapot, amelyet idén harmadik alkalommal rendeztek meg a PTE Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetében.

A kamarai vezető szerint az idei esemény igen jól sikerült, magas színvonalú rendezvény volt, amelyen számos fontos, aktuális információt osztottak meg a 210 résztvevővel, a fő téma pedig a klímaváltozás volt. Mint Rittlinger József szavaiból kiderült, a következő vármegyei agrárnapot, változatlan helyszínen 2026. május 22-én tartják.

Folyamatosan csökken a csapadékmennyiség - mondja Rittlinger József

Rittlinger József a klímaváltozásra térve arról beszélt, hogy hathatós választ kell adnia a baranyai gazdálkodóknak a kihívásra, amelynek lehetséges megoldásai között említette az agrotechnikát, a precíziós gazdálkodást és a növénynemesítés eredményeit, azon belül is a szárazságtűrő fajták, rövidebb tenyészidejű fajták termesztését. Hangsúlyozta, Baranyában 2021- óta egyre kevesebb eső esik évente, azaz 700-800 milliméter helyett 400-500 milliméter. Kitért arra is, hogy idén bár igen csapadékos volt a tavasz mégis csupán a termőföld legfelső 30 centis rétegben van nedvesség, de alatta szárazság uralkodik.

Mint jelezte, az agrárkamara baranyai szervezete számtalan módon segít a helyi gazdálkodóknak, köztük segítséget nyújtanak a pályázatok megírásához is. Rittlinger József arról is szólt, hogy egyelőre nem tisztázott, hogy a 2027-2028 után milyen uniós források lesznek elérhetőek a gazdálkodóknak, akiket – emelte ki - Ukrajna gyorsított felvétele is igen hátrányosan érintene. Szavai szerint Ukrajna összes termőterülete 41 millió hektár, ami az EU jelenlegi termőterületének 35 százaléka, azonban az ukrán területek termőképessége a termőképesség az uniós adottságok 50 százalékát jelentik.

A kamarai vezető ezen a ponton megismételte, hogy Ukrajna gyorsított csatlakozása azonban nemcsak a gazdálkodókra, hanem a fogyasztókra nézve is káros lenne, mivel az ukrán agrárszortiment génmódosított növényeket, valamint az unióban 30 évvel ezelőtt kivont növényvédő szerek alkalmazását is tartalmazza.

A teljes beszélgetést meghallgathatja itt!